Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

ÖRÖKLÉSI JOG. 149 után juthat birtokába, nem kényszeríthető; másrészről pedig az, b. az ingók Törvényes Vs-része természetben adassék át felp.-nek, részben eszközölhetlennek és öröklés, részben czélszerütlennek látszik; ezekből folyólag kétségtelen, h. felp.-t a A tves osztálytörvényes osztályrész követelésének joga megilleti, és h. oly vagyon vagy rész korlátoérték, mely ezen követelésébe beszámitható lenne, nem létezik. Az ügy ez zása. állásában, minth. felp. azt. h. a leltározottakon kivül egyéb ingók vagyon vagy cselekvő követelés is tartoznék a hagyatékhoz, be nem bizonyította... és minth. a leltárban felvett 60 s 40 frt adósságnak fennállását alp.-ek a per során maguk sem vitatják, a hagyaték-leltározási és tárgyalási költségek pedig hagyatéki terhet nem képeznek: a hagyaték értéke 2126 frt 40 kr., miből levonva a nem kifogásolt 40 frt 50 kr. temetési költséget, a hagyaték tiszta értéke 2085 frt krban, s ebből felp. törv. osztályrésze 208 frt 59 krban megállapítandó volt. A szükség-örököst a törv. osztályrésznek az örökség megnyiltától a jövedelme is jogszerűen megilletvén, a fennebb említett, tőke után a kamatok, mint ezen jövedelmet helyettesitők Ítéltettek meg. A 208 frt 59 kr. s kamatai fizetésére másod- s ötödrendü alp.-ek mint kedvezményezett örökösök köteleztettek; elsőrendű alp. azonban a hagyatéki javakat csak haszonéivezelül birván, fizetésre kötelezhetőnek nem találtatik ugyan, de a törv. osztályrész kielégítését az ő haszonélvezeti joga nem gátolhatván, annyiban a mennyiben a hagyatéki javak egy része a megítélt törvényes osztályrész kielégítésére fordittatik, a haszonélvezeti jog is korlátoztatik. Curia: Hhagyja, mert a köteles rész kiadását az arra jogositött örökös minden korlátozás nélkül törvényszerűen köveiélheti; és miután ugy az ingatlan mint az ingó hagyatéknak értéke per adatai szerint kellően állapíttatott meg, s e mellett annak özvegyi jogon elsőrendű alp. általi használatát a többi alp.-ek nem kifogásolván, ebben megnyugvóknak veendők, s miután felp. köteles részének kiadását elsőrendű alp. özvegyi joga nem akadályozhatja. (83. decz. 5. 5610. Dt. IX. 215.) 3. Bp. tábla: Az özvegyi jog nem korlátolja a köteles részt. (83. márcz. 19. 50,823. Dt. IV. 334.) 4. Curia : A tves osztályrészt a végrendeleti hagyományok nem terhelhetik. (83. ápr. 12. 6202/82. M. I. 15.) 5—6. Curia: A tves osztályrész tveink érteim, nem korlátozható. (90. nov. 14. 677. J. 90. 189.) — Azonos: 89. jan. 22. 3190/88. (J. 89. 45.) 7. Bp. tábla : A köteles rész tekintetében tett hitbizományi helyettesítés, mint korlátozás, az osztr. polg. tvk. 774. §-a értelmében hatálylyal nem bir, s így azt hatálytalanítani szükségtelen. (49,795/82. P. T. VIII. 10.) 8. Lfi.: Ha azon vagyon, melyből e tves osztályrész kiszolgáltatandó, özvegyi joggal van terhelve, az örökösök a tves osztályrésznek csak az özv. jog mszünte után leendő kifizetésére kötelezhetők. (79. jul. 21. 6581. Dt. r. f. XXV. 24.) 9. Curia : Ha a végrendelet nélkül mhalt örökhagyó özvegye részére szerződésileg életfogytiglani haszonélvezetet biztosított egész hagyatékában : a köteles részre jogosított örököst választási jog illeti ugy, hogy követelheti vagy a köteles részt az özvegy haszonélvezetétől menten, vagy egész törvényes örökrészét az özvegv haszonélvezeti jogával terhelten. Ehhez képest, ha az örökhagyó gyermeke keresetében törvényes örökrészt követelt: ez neki csak az özvegy haszonélvezeti jogával korlátozottan Ítélhető meg s azon felebbezési panasza, h. ily módon köteles részét sem kapja tisztán, minden