Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

148 ÖRÖKLÉSI JOG. Törvényes öröklés. A tves osztályrész korlátozása. helyettesítési intézkedésük az örökségre hivatott gyermek végrendelkezési jogát, a hagyaték utóbb emiitett része tekintetében kizárja. Indokok: Tek., h. az 1836. évet megelőző tveink szerint a szerzeményi vagyonra vonatkozó végintézkedés szabad gyakorlatában egyedül a jobbágyok voltak korlátolva, a mennyiben ezek szerzeményes ingatlan javaiknak csak fele részéről rendelkezhettek (Hk. III. r., 30. cziml. §.), végrendelet s tves leszármazók nem létében pedig szerzeményes javaik egészen a földesúrra szálltak s ezen szigor, a szabad rendelkezés alá eső része tekintetében csupán az által enyhült, h. a Hk. III. rész, 30. czimének 4. §-a a jobbágyoknak azt a jogkedvezményt engedte meg, h. a serdületlen korú örökösüknek azon esetre, ha az e korban halna meg, végrendeletileg helyettest nevezhessenek; tek., h. ezen kivétellel, mely egyébként az 1836: IX. t.-cz. 9. §-a és 1840: VIII. t.-czikk 1. §-a által már megszüntettetett, Magyarországban a szerzeményi vagyon tekintetében mindenki korlátlan végrendelkezési joggal birt (Hk. I. rész, 5. és 57. czimei^és 1715: XXVI. t.-cz. 3. §-a) s ebből folyólag oly intézkedéstől sem volt eltiltva, mely szerint közvetlen örökösének mhagyhatta, hogy a reászállott örökséget halála után, vagy más mhatározott esetben egy mnevevezett utóörökösnek hagyja ; tek., h. ezen végintézkedési jogot, mely hitbizományi helyettesítésnek (substitutio íideicommissaria) ugyan kifejezetten sehol sem neveztetett, s melybe a fentebb emiitett jobbágyi örökös helyettesítés önként beolvadt, a szokás annyira kitágitotta, h. az az 1852. nov. 29-én kelt ősiségi nyiltparancs 6. §-ának megszorító módositása előtt, illetőleg a törvényes osztályrész intézményének megalkotása előtt, sem bizonyos izekre korlátozva nem volt, sem a leszármazó törvényes örökös által kitagadás miatt érvényesen meg nem támadtathatott; tek. ellenben, h. a szabad végintézkedés ily mérvű kiterjedését az ideigl. törvk. szabályok (országbirói értekezlet), a leszármazó tves örökösök, illetőleg az életben levő szülők javára megállapitott tves osztályrész (köteles rész) erejéig végképp megszüntette, a mennyiben az emiitett szabályok 7. §-ának világos szavai szerint az örökhagyó a törvényes osztályrészt, tekintet nélkül a hagyatéki vagyon öröklött vagy szerzeményi természetére, semmiféle megszorításhoz nem kötheti, következőleg azt esetleges helyettesítés által sem érintheti: mindezeknélfogva a Curiapolg. szakosztályainak teljesülése fentebbi határozat kimondását indokoltnak találta. Magától értetik, h. ezen határozat érvénye az ország azon részeire, melyekben az osztr. polg. törvénykönyv hatályban áll, ki nem terjed. — Kelt Budapesten, a Curia polgári szakosztályainak 1890. jan. 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1890. ápr. 18-án tartott teljes ülésben. (47. sz. t. ü. döntv. 3636/89. számhoz.) 2. Bp. tábla: A neheztelt végrendeletben tett hagyomány, valamint a törvényes örökösödés tárgyául szolgáló ingók Vs-ének értékével látszólag a. felp. törvényes osztályrésze fedezve van ugyan ; tek. azonban, h. a törvényesosztályrész minden tehertől menten kiszolgáltatandó, s igy a szükscg-örökös törvényes osztályrészébe szolgalommal terhelt vagyont elfogadni nem köteles; és tek., h. a hagyatéki ingók értékesebb része már a leltározás alkalmával sem volt meg, de különben a leltározott ingók természetben felosztása eszközölhető nem lenne ; felp. arra, h. osztályrészébe oly vagyonokat, ill. értéket fogadjon el, melyek, illetőleg mely érték csak első- s ötödrendü alp.-ek halála