Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)
8 CSALÁDI JOG. Válóokok pro- melyek felp. részéről az állított engesztelhetilen gyűlölséget legkevésbé is indotestánsoknál. hóinak; az ügy ily állásában pedig a házassági kötelék felbontása iránti Engesztelne- felp.-i kérelemnek tvszerü alapja nem létezik. (82. okt. 26. 5617. Dt. III. 195.) tétlen gyűlölet. Azonos: 82. jul. 27. 4459. (Dt. III. 56.) 3—4. Curia: Mindkét a.-bíróság Ítéletét megváltoztatta, a perben álló házasfeleket ágytól és asztaltól ezen Ítélet kézbesítésétől számított további három hóra elválasztotta, mely időnek elteltével mindenik félnek szabadságában áll az eljárt tszéknél a házassági köteléknek felbontását kérelmezni, mely esetben ujabb birói békéltetés, annak nem sikerülése esetére ujabb tárgyalás és bizonyítási eljárás eszközlendő és a kifejlendőkhöz képest uj ítélet hozandó. — Indokok: Felp., mint az a.-bíróságok ítéleteinek indokolásában is felhozatik, nem bizonyította, h. állítólagos engesztelhetlen gyülölségére alp. bárni okot szolgáltatott, alp. pedig nemcsak a lelkészi ismételt békéltetések alkalmával nejét mindannyiszor visszatérésre és a házassági együttélésnek folytatására felszólította, hanem a per során is állhatatosait ragaszkodott azon kijelentéséhez, h. nejét szereti és vele a házassági együttélést folytatni kívánja; mintb. ily esetekben a házassági szabályzat értelmében a bíróság által megvizsgálandó : vajon az egyik félnek állítólagos gyülölsége indokoltnak, v. legalább valószínűnek lett-e feltüntetve, v. alp.-nek a házassághoz ragaszkodása őszintének tekinthető-e és nem egyedül a házasság felbontásának makacs és rosszakaratú ellenzéséből származik-e ? ezeknek elbírálására alkalmas bizonyítékok pedig jelen perben nem szolgáltattak, annál kevésbé, mert alp. a keresetben foglalt állításokra tüzetesen nem is nyilatkozott: tek. h. az ügy ily állásában, egy részről a kölcsönös kibékülésnek akadálya ki nem mutattatott, s így az ideiglenes elválasztásnak és birói békéltetésnek ismétlésétől még siker várható, másrészről a mennyiben a békéltetés nem sikerülne, alperesnek alkalom nyújtandó, h. a keresetlevélben foglalt állitások és panaszok iránt tüzetesen nyilatkozzék, felp.-nek pedig, h. ezen állításoknak és panaszoknak alaposságát lehetőlek kimutassa stb. (83. febr. 15. 8487. Dt. IV. 221.) Azonos : 84. márcz. 11. 669. (Dt. VIII. 77). Anyagi zavar- 5. Curia: Alp. kétségbe nem vonta felp. azon állítását, h. alp. felp.-t ba juttatás, anyagi zavarokba bonyolította és midőn ezek tetőpontra értek, fetp.-t és gyerElhagyás. mekeit elhagyta, ezen körülmények pedig felp.-nek ellenszenvét indokolják stb. (83. okt. 2. 5300. Dt. VI. 215.) Elhagyás. 6. A debreczeni tszék: A házassági köteléket felbontja, stb. mert a Bántalmazás, birói békéltetés négy izben nem sikerült, alp. nem tagadja, h. nejét 4 évvel ezelőtt elhagyta és ahoz két izben lett időleges elválasztás után vissza nem tért, azon ténye h. a gyermekágyban feküdt felp.-nőt testileg bántalmazta, felp.-nő gyűlöletét teljesen indokolja, két izben jegyzőkönyvileg beleegyezett a házasság felbontásába, tehát a végtárgyaláson tett azon nyilatkozata, mely szerint az elválasztást ellenzi, el nem fogadható. (84. ápr. 15. 3326. sz.) Curia: Hhagyja (85. máj. 15. 2681. Dt. XIII. 1781). 7—8. Curia: K. Istvánné és D. Józsefné tanuk vallomásából kitűnik, miszerint az alp. férjét különböző gúnyos és becsmérlő szavakkal illette és ugy férje, mint ennek édes anyja irányában csúfos szavakkal megvetőleg nyilatkozott, mely viselete elégséges okul szolgálhatott arra, h. férje elidegenedjék és a mit az egész per folyamán állhatatosan nyilvánított, őt engesztelhetetlenül meggyülölje, minélfogva a házassági kötelék az 1786. márcz.
