Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

142 ÖRÖKLÉSI JOG. Törvényes kozó feltétel beállta folytán kötelesek ezen osztályrészt javukra az illetékes öröklés. gyámhalóságnál lefizetni. Az erre irányzott kereseti kérelmet az e.-biróság Kitagadás helyesen utasította el, mert: néh. M. Aristid végrendeletében Mária leányát egyáltalán nem, érvényesen annál kevésbé tagadta ki. Jóllehet ugyanis a végrendelet 6-ik pontjában kiemeli az^, örökhagyó azt, h. Mária leánya férjének oldala melleit ismételten tanújelét adta annak. h. nem bir oly tulajdonokkal, melyek őt vagyonának önálló kezelésére képessé tennék s ennek következtében »kitagadja« őt olyképpen, mint fentebb jeleztetett; mindazonáltal, miután a kitagadás törvényszerűségének megbirálására csak azon okok vehetők figyelembe, melyek a végrendeletben különösen fel vannak hozva ; a végrendelet 6-ik pontjában az örökhagyó állal felemiitett azon körülmény, h. Mária leánya, a mióta őt báró U. Ágoston mszöktette, ismételten bebizonyította, h. vagyonkezelésre kellő képességgel nem bir : a Hk. I. r. 52. czimében felsorolt kitagadási okok egyike közé sem sorolható, mert a megszöktetés tényét nem akképp tünteti fel a végrendelkező, mintha ezzel leánya őt *sulyos és jelentős méltatlansággal bántalmazta volna*, de h. a végrendelkezőnek szándékában sem volt ezen körülményt kitagadási okul felhozni, kitűnik a becsatolt levelekből, melyek azt tanúsítják, h. az örökhagyó Mária leányával a szöktetés után is szeretettel levelezett s a levelekben előforduló szemrehányások jóakaró atyai tanácsokként tűnnek fel. A vagyonkezelési képesség hiányának hangsúlyozásából pedig még nem következik, h. II. r. alp. gonoszok társaságában szülei vagyonát pazarolná, ezen kitagadási ok bizonyítva nincs ; de ilyen pazarlásra II. r. alp.-nek alkalma sem volt. a mennyiben ő szülei vagyona felett soha sem rendelkezett s legfeljebb azt költhette el. a mit neki atyja önszántából juttatott. Ezekből önként folyik, h. a végrendelet ama kitételével: >ich enterbe meine Tochter derarU csak korlátolni törekedett az örökhagyó II. r. alp.-t osztályrésze szabad használatában; megerősíti eme következtetést ama körülmény, h. a végrendelet félremagyarázhatlan szövege szerint az örökhagyó csak akképp : »derart« tagadta ki leányát, h. őt a köteles rész haszonélvezetére szorította. Ily körülmények között, tek., h. tulajdonképpeni kitagadás fenn nem forog; tek. továbbá, h. felp.-ek keresetüket néh. M. Aristid végrendeletére alapították, ezen végrendelet szerint pedig csak anyjuk jogán örökölnek; és tek., h. felp.-ek anyja, M. Mária, életben van s törvényes osztályrészének kiadatását ő maga igényli is: ennélfogva felp.-ek anyjuk életében néh. M. Arisztid hagyatékából jogos követelést nem támaszthatnak. Mindezeknél fogva az e.-biróság ítéletének azon részét, melylyel felp.-ek keresetükkel elutasittattak, ezen. a perköltségről rendelkező részét pedig az abban felhozott indokoknál fogva hhagyni kellett. Ellenben az e.-birósági ítéletnek M. Mária II. rendű alp. viszonkövelelésére vonatkozó része mváltoztatandó és ezen alp. viszonkeresetével elutasítandó volt azért, mert II. r. alp. viszonkeresetét arra irányozta, h. az örökhagyó végrendeletének 6-ik pontja felp.-ekkel szemben érvénytelennek nyilvánittassék és felp.-ek köteleztessenek tűrni, h. a magyarországi hagyatékból a köteles résznek mfelelő 36,766 frt 84l/2 kr. az általános örökös által neki kiadassék. Ezen kérelem a végrendelet egyik részének érvénytelenítésére irányulván, a kereset mindazon személyek ellen volna indítandó, a kik a végrendelet által érdekelvék. Ily helyzetben, tek., h. az örökhagyó a végrendelet 6. pontjában nemcsak a felp.-ek javára, hanem a II. r. alp. még születendő gyermekei javára is rendelkezett. II. r. alp.-nek nemzési képes-