Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

126 ÖRÖKLÉSI JOG. Törvényes öröklés. Hitvestársi öröklés. A férj tves öröklése a jászkun statútum szerint. Özvegyi jog. (1840 : Vili. t.-cz. 16. §. Id. tv. szob. 16. §.) 6. Curia: Felp.-t hitvestársi igényével elutasítani kellett, mert ő férjétől az A. alatti szentszéki ítélettel férje vétke miatt még 1860-ban ágyra s asztalra nézve bizonytalan időre elválasztatott s azóta férjétől elváltán élt. Az oly elválasztás után pedig a házastársak egyike sem veheti igénybe a hitvestársi örökséget, mely különben nemcsak a közszerzeményi. hanem egyáltalán minden szerzemény, úgy a házasság előtt, mint annak tartama alatt szerzett javakból követelhető, mert a hitvestársi öröklés lényege a kölcsönösség, ugy h. az egyik házastárs öröklési igényeinek megszűntével a másik házastárs öröklési igényei is megszűnik. (86. máj. 5. 125. J. 86. 89.) 7. Curia: A házassági kötelék felbontását, mely a hitvestársi öröklési igény elenyésztét vonja maga után maga a felp. kérelmezte az általa indidott perhen. Ezen válóperben pedig a két alsóbiróság felp.-t keresetének helyt adott és ebben ugy a felp.. mint férje is megnyugodott, mig a h.-biróság az alsóbb bírósági ítéleteket nem változtatta meg, hanem a hozzá hivatalból felterjesztve volt periratokat a férjnek (örökhagyónak) időközben bekövetkezett halála és éppen telp.-nek beszüntető kérvénye folytán felülvizsgálatlanul küldte vissza az elsőbirósághoz. Ily körülmények közt felp. részére a hitvestársi öröklési jog meg sem nyílhatott. (87. jan. 18. 4.391/886. J. 8745.) 8. Bp. tábla: Neheztelt részében helyben volt az e. b. ítélete hagyandó, mert a jász-kún ötödik statútum 1. §-a csakis az özvegy nőnek a férj szerzeményi javaiban való öröklési jogáról intézkedik s ingatlanok állagában az özvegy nőt csak akkor részesiti, ha a férj után semmi más maradék* nincs, eltekintve a >maradék« szó értelmezésének kérdésétől, ezen intézkedésnek és a jász-kún statútum egyéb kapcsolatos rendelkezéseinek nyilván az volt a czélja, h. az ingatlan állaga még akkor Is, ha az a házasság tartama alatt közösen szereztetett, a férj családjában, a fi ág birtokában maradjon s e szempontból kiindulva nem szenvedett kétségét, h. midőn a statútum szerint, az özvegy nő a szerzett ingatlanokban való örökösödésére nézve ily jelentékeny korlátoknak volt alávetve, ellenben a közszerző férjre nézve abban hasonló intézkedés nem foglaltatik, sőt ellenkezőleg a férj a közszerzemény kérdésében egészen más elbánás alá esett, a mennyiben az egész közszerzeményről korlátlanul intézkedett, a statútum idézett §-a a férjnek a nő után maradt szerzeményi javakban való örökösödésére analógia utján nem alkalmazható, következőleg jelen esetben az 1 — 9. r. afp.-ek, mint néhai B. S. oldalrokonai a birtokban maradt férj, ill. ennek leszármazóival szemben a házasság tartama alatt szerzett kereseti ingatlanokban öröklésre hivatva nincsenek, hanem azok a jász-kún statútum fent kiemelt intézkedéseiből folyólag is. a hátramaradt férj törvényes örökségét képezik. Az 5446/9. sz. ingatlan harmadik személyeknek, a 10. és 11. r. alp. nek eladatván, a helyett a vételár volt felp.-nek megítélendő. Curia: Hhagyja (85. szept. 22. 148. M. J. 105.) 1. Curia : Az özvegyi jog tartásból, lakásból, ruházatból és esetleg kiházasitásból áll. Ezen jogok képezik az özvegyi jogok összegét, melyekből kifolyólag az özvegy férjének azon vagyonát, melyben nem örökösödik, megtartani és mindaddig haszonélvezni jogosítva van, mig a haszonélvezetben az erre jogosított leszármazó örökösök által nem korlátoltatik. E vagyont azonban csak azon joggal haszonélvezheti, melylyel azt férje élvezte s igy a férje által az őt illető tulajdonjognál fogva netán érvényesíthetett más