Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

ÖRÖKLÉSI JOG. 115 Bp. tábla : A törvényszék Ítélete a vértagadásra vonatkozó indoknak Öröklési oly módoni megváltoztatásával, h. a vértagadás tekintetében előbb fenállott képesség, törvények már a bazai jogrendszerben bekövetkezett átváltoztatás folytán elavultak . — hhagyja. — Curir,; Hhagyja. (87. ápr. 14. 5!J40. Dt. XVIII. 75.) II. Törvényes öröklés. 1—2. Curia : A törvényes örökösödés alapját vagy általában maga a vér- Törvényes közösség, vagy ági javakban a vérközösség mellett a jogközösség, ül. a hagy a- öröklés. téki javak ági átháramlása is, vagy végre hitvestársi öröklés esetében a házas- {Ideigl. tv. sági viszony képezi. Törvényes örökös lehet tehát mindaz, ki a mondott szab. 9—12. alapok egyikére, vagy másikára hivatkozhatik ; s az ily törvényes örökö- §§) sökkel szemben a szent korona ügyvédének — az ideigl. törvk. szabályok 18. §-ához képest — nincs egyáltalán öröklési joga és igy a fenforgó esetben őt sem a hagyatéki javak eredete nem érdekelheti, sem nem vitathatja különösen azt a kérdést, h. vájjon ági öröklésre hivatottaknak s hitvestársnak nem létében megilleti-e az örökség a legközelebbi vérrokont, a kivel szemben csupán csak az ági öröklésre hivatottak és a hitvestárs hivatkozhatnak a hagyatéki vagyonjogi természetére. (84. márcz. 5. 5123/83. M. I. 47.) Azonos: Bp. tábla: 83. máj. 16. 831. (Dt. VI. 312.) 3. Bp. tábla : Az öröklés általános elvei szerint a közelebbi vérrokon a távolabbit megelőzi ugyan áz öröklésben: de oly vagyonban, mely örökhagyóra a közös törzsről háramlóit (ági vagyon), mindaddig mig ezen közös törzstől származott vérrokon létezik, ezt illeti az örökség szemben a közelebbi vérrokonnal is. (20924/84.) — Curia: Hhagyja. 3630/85. (üt. XIV. 33H.) 4. Rózsahegyi tszék: Felp.-t keresetével elutasítja : »tek., h. felp. az -örökhagyóhozi vérségi összeköttetését családi értesítővel nem igazolta, mert ennek igazolására nem elegendő a hagyatéki iratokra való hivatkozás jelen esetben annál kevésbé, a mennyiben a szükségelt »családi értesitő« ugyanott sem fordul elő; és mert különben is az örökösödési perben felp.-ek örökösödési joga akkor is kimutatandó, ha alp. azt tagadásba nem veszi. (84. decz. 6. 1946.) — Bp. tábla: Hhagyja (86. febr. 9. .23153/85.) Curia: Felp.-nek kereshetőségi joga megállapítandó, mivel alp. a felp.-nek az örökhagyóval való vérségi összeköttetést nem tagadta, s igy a •családi értesítőnek felmutatása jelen -perben nem mutatkozik szükségesnek: (86. decz. 9. 5142. J. 87. 25.) 5. Curia: Az örökhagyónak törvényes örökösei az örökhagyó jogaiba lépetteknek tekintendők az összes hagyaték tekintetében mindaddig, mig az •örökösödési kérdés az általuk kifogásolt végrendelet folytán megindítandó vagy már megindított perben végérvényesen szabályozva nem leend. (88, máj. 9. 622. Dt. XX. 181.) 6. Curia: A törvényes örökség megítélését nem akadályozza az, ha felp. keresetéhen és perirataiban tévesen ági, majd hitvestársi öröklés czimén vette is azt igénybe ; a biró feladata lévén: annak, ki törvényes örökséget keres, a törvény alapján jogot szolgáltatni. (85. szept. 2. 116. Ü. L. 85. 92.) 1. Bp. tábla: A mennyiben felp. részére törvényes osztályrész (kö- Szülök örökteles rész) sem ítéltetett meg, azért hagyatott helyben, mert az ideigl. törv. ^se. ffyerm&. *zab. 10. §-a szerint a szülök gyermekeik után csak a tőlük, vagy águkról ^e^1 uHpc 8*