Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

108 ÖRÖKLÉSI JOG. Hagyaték. ki nem mutatta, minélfogva a kereset alapján végrehajtható itélet hozható nem lévén. felp.-t keresetével ez alapon elutasitani kellett. (89. ápr. 26.) Curia: Tek.. h. az örökhagyó tartozásának mfizetése iránt az örökösök ellen indított perben az örökség kimutatása az alperesség kérdésével elválás zthatlan összefüggésben áll s ennélfogva az a végrehajtásra fenn nem tartható, hanem a kimutatás már a perben eszközlendő : hhagyja. (89. nov. 26. 835. J. Sz. II. 175.) — Azonos: Curia: 88. márcz. 7. 40. (Dt. XXI. 29.) 4. Bp. tábla: Az örökhagyó hitelezője által az örökösök ellen indított perben nem az örökösök tartoznak azt kimutatni, h. az örökhagyó után maradt-e hagyaték, hanem ellenkezőleg a hitelező tartozik azt kimutatni, h. az örökösök az örökhagyó után mit örököltek. Az örökhagyó hitelezője és az örökösök között nincs tehát oly viszony, melynek alapján ez utóbbiak kötelezhetők volnának az örökhagyó után maradt hagyatékot eskü alatt felfedezni. (J. 89. 161.) 5. Bp. tábla : E perben kérdés és eldöntés tárgyát az képezi, h. a keresetbe vett 500 frt cselekvő követelés özv. L. S.-né hagyatékához tartozik-e vagy nem? és ha oda tartozik, van-e arra felp.-nek öröklési joga? esetleg az a követelésnek mily részére terjed ki ? Arra nézve, h. valamely vagyon a hagyatéki tömeghez tartozónak mondassék ki, a kereseti jog az örökösök bármelyikét, tehát felp.-t is, mint egyik örököst megilleti s igy azt, h. a kereseti 500 frt követelés özv. L. S.-né hagyatékához tartozónak mondassék ki, felp.-nek egymagának is joga van követelni és miután arra egyedül alp. támaszt igényt, állítván, h. ez az o tulajdona, alp.-nek egyedüli szenvedő perelhetőségéhez sem férhet kétely. (89. máj. 22. 31,222.) — Curia: Hhagyja. (90. ápr. 23. 7421. J. Sz. II. 669.) 6. Curia: ... Nem kellett az ítéletben kijelölni azon hagyatéki vagyont, melyre a végrehajtás vezetendő lenne, mivel alp.-ek nem is állították, mintha a hagyaték ezen tartozás fedezésére elegendő nem volna, ily esetben pedig a végrehajtásnak bizonyos megjelölt vagyonra való korlátozása nem szükséges. (85. jan. 15. 350. Dt. X. 344 ) 7. Curia: Valamely hagyatékhoz tartozó ingatlan javakra, vagy jelzálogilag biztosit ott követelésekre az örökös ellen a tkri rendt. 74. §-a értelmében nyert zálogjog már az által, h. az igy terhelt javak vagy követelések az adóstól különböző más személynek adatnak át, jogi hatályát veszti. (34. t. ü. döntvény. L. teljes szövegét az I. k. 201. lapján.) Életbiztosítási 1* Bp. tábla : Felp. a perbe vont kiskorúakat, mint a kereseti váltó bárcza mint elfogadója, néh. B. G.-nek a B) alatti haláleset felvétellel igazolt leszármazó hagyatéki örököseit az első m. ált. bizt. társaság által kibocsátott s a váltóelfogadó vagyon * által a dunagőzhajózási társaság hivatalnokainak takarék- és előleg-egyleténél elzálogositott, bemutatóra szóló s B. G. halál esetére fizetendő kötvényre a * L. a végrehaj- hitelező egylet által felvett és követeléseinek törlesztése után fenmaradt ösztási tv.66.§-at is. szeg) mint hagyaték erejéig kérte marasztalni. Alp.-ek a törvényes kellékekkel ellátott váltó ellen kifogást nem tettek, de tagadták, h. a kiállított életbiztosítási kötvény bemutatóra szólt s ennélfogva az, illetve az arra fizetett biztosítási összeg a végr. törv. 66. §-a értelmében néh. B. G. tartozásáért végrehajtás alá vonható lenne s azt állították, h. a biztosított összegből mit sem kaptak, mert a hitelező egylet követelésének kielégítése után fenmaradt összeget az özvegy felvette ugyan, azt azonban a néh. B. C. gyógyítási s