Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

4 CSALÁDI JOG. Házasság ér- Bp. tábla: Hhagyja oly értelemben, ill. kiegészítéssel, h. a felek közt vénytelenitése létrejött házassági kötést az 1786. ny. p. 42. §-a értelmében msemmisiti s h. felp.-nek az uj házasságra való léphetést megengedi (87. márcz. 29. 54,145/86.) Curia: Hhagyja. (87. máj. 26. 2,543. J. 87. 169.) — Azonos: Curia 90. decz. 16. 10,395. azzal, h. a már a házasság mkötésekor létezett nősztehetetlenség miatt a házasságot nem felbontani, hanem msemmisiteni kell. (J. 91. 5.) 6) Az egyik komáromi tszék : Báró M. I. ágost. evang. hitv. felp. és reform. házasfél kis- hitvallásra áttért előbb róm. kath. hitvallású Sz. Gy. alp. között az ácsi korusága, róm. kath. plébános eló'tt 1886. máj. 4. létrejött házassági köteléket a tszék kihirdetés és mindkét félre nézve érvénytelennek és semmisnek kimondja s mindkettó'nek esketés hiánya UJ házasság kötését megengedi. — Indokok : A 8488/88. sz. a. beérkezett s miatt. (József- a győri róm. kath. püspöki szentszék előtt kötelék événytelenitése iránt hivafíie ny. p. 3. tálból meginditott s jogérvényesen elintézett perirataiból s különösen K. J. 6. 8. §§.) ácsi plébánosnak, peres feleknek és D. Zs., Cs. H. tanuknak vallomásaikból kitűnik, h. felp. és alp. 1886. máj. 4. a most nevezett tanukkal együtt az ácsi róm. kath. plébánosnál megjelentek s ennek és a tanuknak együttes jelenlétükben kijelentették, h. egymással házasságra lépni akarnak, mely nyilatkozat a győri püspöki szentszéknek 1887. jun. 22. 87. sz, és a herczegprimási szentszéknek 1888. jul. 5. 3419. sz. a. hozott első, il». h.-bírósági Ítéletével érvényes házasságkötésnek nyilváníttatván, a C) alatti anyakönyvi kivonat szerint a plébániabeli házasultak anyakönyvébe bevezettetett. A házassági nyilatkozat b. M. I. ágost. evang., Sz. Gy. pedig róm. kath. vallású lévén, amennyiben a nyilatkozat házasságkötést képez, nyilván vegyes házasság esete forgott fenn. Minth. pedig a vegyes házassági válóperek birói illetékességet megállapitó 1868. XLVIII. t.-cz. 1. §. értelmében a vegyes házassági válóperekben, ide értve a kötelék érvényességének kérdését is, mindenik félre nézve egyedül saját illetékes bíróságának az ill. fél saját hitelvei alapján hozott Ítélete kötelező s a 2. §. rendelete szerint a két evangélikus hitfelekezetü egyház magyarországi híveire nézve a világi tvszékek képezik, az illetékes bíróságot ennélfogva felp. báró M. I.-ra nézve a hivatkozott egyházi bíróságok ítéletei kötelezők nem lehetnek, hanem a kötelék érvényessége vagy érvénytelenségének elbírálására ezen tvszék mint az 1868. LIV. t.-cz. 22. és 36. §§-ai szerint illetékes bíróság hatásköréhez tartozik. Sz. Gy. mint róm. kath. vallású félre nézve ellenben az egyházi bíróságok az 1868. XLVIII. t.-cz. alapján kétségtelenül érvényesen Ítéltek, azok ítéletei őt mint róm. kath. vallásut kötelezték. Tek. azonban, h. Sz. Gy. jelen per megindítása előtt $1888. aug. 28. a Dj alatti lelkészi bizonyítvány szerint a reform, hitvallásra áttért, most már nem vegyes házassági, hanem két protestáns hitvallású fél közötti kötelék érvénytelenítési per képezi elbírálás tárgyát, a világi bíróságok ítélete mindkét félre, tehát alp.-re is kötelezőleg kiterjed. Minth. 1886. máj. 4. felp. kiskorú hajadon volt s az A) alatti keresztlevél bizonyságaként még 18. érét sem töltötte be, ily kiskorú pedig az 1868. LIV. t.-cz. 36. §. által hatályában fentartott 1786. márcz. 6. kibocsátott s mindkét felekezetű evangélikusok házassági ügyeire vonatkozó szabályzat 3. §. értelmében atyjának beleegyezése nélkül házasságkötésre nem képes s atyja báró M. F. beleegyezését határozottan megtagadta és báró M, I. az idézett szabályzat 4. §. rendeletéhez képest a hatóság engedélyét, mely az atyai bejegyezést pótolhatná, ki nem eszközölte.