Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 101 A mint a kérdésben forgó eladást hhagyó 10098/872. sz. árvaszéki Gyámság és végzésből (•/. alatt) kitetszik, a kereset tárgyát képező vételár külön biz- gondnokság, tositása azért mellőztetett, mert a vételár a pesti házépítésbe fektetve hasznosittatott, a csereszerződéssel pedig ki van mutatva, h. a kiskorúak atyja által újonnan épitett Pest, józsefvárosi Mária-utczában levő ház fele részben felp.-ek és elhalt M. nevü nővérük tulajdonául volt a telekkönyvben kitüntetve, mely ház a viszonválaszhoz 2-j. alatt csatolt szerződés szerint, a tetemes értékű mogyorósdi. puszta-hortói és balatoni ingatlanokért elcseréltetett, ily körülmények közt kérdés mint a bp. tábla Ítéletében kiemeltetik az, vájjon 3000 írtnak a jelzett házba történt befektetése mellett, miként és mennyiben következett be felp.-ek károsodása. Felp.-ek a végirathoz csatolt ellenirattal, mely ellenirat felp.-ek állítása szerint, a köztük és alp.-ek közt folyamatban levő más perben alp.-ek által adatott be, azt kívánják kimutatni, h. alp.-eknek saját perbeszédük tartama szerint, melyben a mária-utczai ház építésére fordított költségeket tételenkint felsorolják, a regálék vételára a mária-utczai ház építési költségeire nem fordíttatott, ezen perbeszéd azonban felp.-ek álláspontját nem támogatja, mert eltekintve attól. h. azon per, melyből azon perbeszéd étetett, az L) alatti ítéletből kitetszőleg, részben más személyek ellen folyt, kik jelen perben nem állanak s jelen perben oly személy (G. F.) is szerepel alp.-ként. ki azon perbe bevonva nem volt, a mennyiben felp.-ek ezen perbeszédből kívánnak maguk mellett érveket levonni, azt egész tartama szerint kell elfogadniok. már pedig ezen perbeszéd szerint felp.-ek a kérdéses ház által sokkal előnyösebb anyagi helyzetbe jutottak, mint voltak akkor, midőn a M. P.-től örökölt ingatlanok birtokában voltak s h. vagyonuk későbbi elpusztulását már nagykorúságukban elkövetett saját tényeik eredményezték, tekintettel pedig arra, h. az atyának számadás terhe nélkül kezelési joga mellett felp.-ek önjogosultságuk elértével csakis az örökölt vagyonérték kiadását igényelhetik, felp.-éknek kötelességében állott volna kimutatni, h. ők a 3000 írtnak atyjuknál külön biztosíték nélkül való mhhagyása által károsodtak, ez azonban a perbeli adatok alapján meg nem állapitható: nem különösen megállapítani azt. h. 1874. nov. 24-én, a midőn a gyámhatósági hatáskör Pest-Pilis-Solt megye árvaszékétől Borsod megye árvaszékére ment át, felp.-ek örökölt vagyonértéke csökkenést szenvedett, vagy h. felp.-ek örökségének későbbi netáni elveszése alp.-ek fényeinek vagy mulasztásainak következménye lett volna, a mennyibén felp.-ek mások tényei vagy későbbi nem alp.-ektől eredő hatósági intézkedések folytán örökségüktől, vagy annak egy részétől, netán elestek, a mi egyébiránt bizonyítva nincs, azért a 10098/872. sz. határozat hozatalában részt vett árvaszéki tagok s ezekért az illető tvhatóság felelősségre nem vonhatók, sem VI. r. alp. B. I. a kereseti alapon el nem marasztalható. Ezek szerint felp.-ek helyesen utasíttattak el az alsóbiróságok által keresetükkel s helyesen marasztaltattak el a m.-bíróság által a perköltségben is. (90. jun. 7-én 6881. Ü. L. 90. 34.) 3—5. Lfi.: Alp. városi közönség mint gyámhatóság a kereseti vagyont nem csak a tvénynél. de a végrendelet értelmében is nem őrizet, hanem kezelés, különösen pedig biztos helyen leendő tőkésítés végett saját hivatott közegeitől átvette és annak kellő biztosítását erre hivatott közegének meg is hagyta, abbeli mhagyásának foganatosításáról azonban nem gondoskodott. — miután alp. városi közönség saját közegeinek minden cselekvényei és