Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)
102 CSALÁD] JOG. Gyámság és mulasztásaiért tv. szerint felelősséggel tartozik és az azok által' netán okugondnokság. zolt károkra nézve egyedül a kárt okozók ellen élhet viszkereseti jogával; — miután alp. azt, h. 1851. évben, a midőn t. i. a vagyont átvette és annak biztosítását elrendelte, ha ebbeli mhagyásának foganatosítására való felügyeletet el nem mulasztja, a vagyon biztosítva lett volna, tagadásba nem : vette : a kereseti követelés és járulékainak mfizetésére kötelezni kellett. (4(>62/73, Dt. I'. f. X. 270.) Azonos határosatok: Közvetlenül >a községi közgyámmal szemben megállapítja a felelősséget a vagyon biztosításának elmulasztásáért' : Ifi.: 1547/79. (Dt. r. f. XXV. 60); — a községgel szemben, a mely »a közgyám hivatalos hatáskörében való vagyonkezelésért felelős, de a községi árvák ingaLlan vagyonának kezelése a közgyám hivatalos hatásköréhez nem tallózik, hanem az ül. magángyám teendó'je« : Curia: 834-83. (Dt. VI. 3.) A gyámható- 1« Lfi.: Ha valamely árva-tőke határozottan bizonyos árvák tömegéből ság pénzkeze- kölcsönözteteit ki. az árvák nagykorúságának elérte után e kötvényre vonatlése. (1877: kozó minden jog és a követelés behajtására az árvatár többé jogosítva XX. t.-cz. 292. abban az esetben sincs, ha határozottan ki van a kötvényben téve, h. a §.) fizetés az árvapénztárnál teljesítendő. (14030/79. Dl. r. f. XXlll, 81.) Tiszti ügyész 1. Bp. tábla: A kereeset, annak tartalma szerint a kiskorú F. Jánost képviseleti illető követelés behajtása czéljából s a megyei árvaszéknek végzése folytán joga. (1877 : tétetett folyamatba. Minth. azonban az 1877. XX. t.-cz. 179. §-a értelmében XX.tcz.l79.§) a tiszti ügyész egyes esetekben csak az árvaszék felhatalmazása folytán tehet a kiskorú nevében törvényes lépéseket, miután a keresetet ellenjegyző tiszti főügyész az árvaszék részéről lett mhatalmazását felhívás daczára sem mutatta be. tehát megbízás nélkül járt el: mindezeknél fogva az e.-biróság Ítéletét az azt megelőző eljárással együtt az 1881. LIX. t.-cz. 39. §-ának k) pontja alapján, a 40. §. értelmében megsemmisíteni és a megbízás nélkül fellépett tiszti ügyészt az alp.-nek okozóII perköltségben elmarasztalni kellett. (89. decz. 23. 54660.) Curia: A törvényhatóság ügyésze az árvaszéket a törvény alapján képviseli: tek., h. ezen képviselet kifogás tárgyát nem is képezte és a felp.hez intézett birói felhívás nem is a képviseleti képesség kimutására, hanem bizonyos iratok becsatolására vonatkozott: képviseleti hiány esete fenn nem forog és igy az 1881. LIX. t.-cz. 59. §-ának k) pontja nem alkalmazandó, (90. márcz. 21. 1925. J. Sz. III. 442.) 2. Curia: Felp.-nek perelhetőségi joga megállapíttatik, mert a kiskorúak vagy gondnokoltak és az árvapénztárak képviseletét, ül. az azok érdekébeni perelhetőségi jogosultságot az illetékes gyámhatóság mhatalmazása állapítja meg, felp. pedig ily meghatalmazást bemutatott; s mert már a pertárgyalás során kiemeltetett, h. a sz.-andrási gyámoltak pénzei és igy Sz. Etelka és Irén kiskorúak pénzei is összesítve árvapénztárban kezeltetnek; az sem szenved kétséget, h. a jelen per tárgyát képező követelés a nevezett Sz. árvákat illeti, a kiknek érdekében felp. perindításra mbizva lett; a dolog ily állásában tehát felp. fennérintett meghatalmazásánál fogva a pert az árvapénztár neveben mint a kiskoruakéban joggal megindíthatván, kereshetőségi jog hiánya indokából elutasítható nem volt. (83. jan. 14 3965. Dt. VII. 7.) Az árvaszék 1. Curia: Szoboszló város árvaszékének az a határozata, melylyel ügyköre. kimondatott, h. R. M. vagyona akkor, ha őt az I. rendű alp. túléli, ez
