Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 99 ságnál létezeit 0. alatli gyámi számadásról. — melynek 15. tétele a. 8 drb Gyámság és csanádmegyei takarékpénztári részvény mint meglevő vagyon van kitüntetve, gondnokság, tudomást szerezhetett; de különben is a gyámhatóság részéről elköveted eme mulasztás felp. jogaira hátrányos nem lehet. Ezek alapján a gyám állal vállalt kötelezettségnek utólagos jóváhagyása bizonyítottnak tekintendő lévén, alp. marasztalandó ... volt. (88. jnn, 20. 550, J. 8U. K.7.) 4. Lfi: Ha a gondnok számadásait a gyámhatóság mvizsgálja és szabályszerű eljárás után a hiányt számszerűleg mer) állapit fán, a tiszti ügyészt a hiány pótlására utasította: e végzés nem foszlja meg a gondnokot azon jogától, hogy a számadási hiányt megállapító árvaszéki végzés ellen érdemleges kifogásokat, az ellene irányzott perben tehessen. ('262/79 T)t. r. I. XXV. 42.) 5. Curia: Tek.. h. alp.-ek jogelődje, mint volt gyám jelen kereset beadása előtt mhalt és életében a p\p. Tcksága <i. kezelt vagyonról számadásait a gyámhatóságnak be vem terjesztette, e számadások pótlását alp.-ek magokra nem vállalták és így az 1877 : XX. t.-cz. 135. §-ában körülirt eljárásból siker nem remélhető : tek.. h. a felhívott tv. ki nem zárja, miszerint felp. az alp.-ek (gyámörököse) jogelődjének állítólagos mulasztásai miatti sérelmét bírói uton ne orvosolhassa : ... felp. perelhetó'ségi jogosultsága megállapítandó. (794/85. J. 85. 113.) 1. Temesvári jbirúság: A gyámhatóságot a törvény szerint a megye A gyámhatóközönsége gyakorolja az árvaszék által ; az árvaszék tehát a megye közön- ság tagjainak ségének. a törvényhatóságnak mbizottja és kiküldöttje, tehát nem önálló és felelőssége. független testület ; miért is az árvaszék által elkövetett hibák és a mulasztásokból ereid károkért első sorban a megye közönségét terheli a felelőssé)/. miért felp. helyesen intézte kártérítés iránti keresetét a megye közönsége ellen, s így a perelhetési jog annál is inkább megállapítandó, mert az alp. részről hivatolt 1877. évi XX. t.-cz. 299. §-a az okozott kárnak mikénti fedezéséről intézkedik, vagyis, h. az árvapénztárban ily módon felmerült hiány miként és ki által téríttessék meg; melynek megállapilása közigazgatási, esetleg fegyelmi útra tartozik ; a magánfelet azonban a bíróilag megítélt károkra nézve a megye közönsége, a törvényhatóság kielégíteni köteles. Bp. táb'a: A mennyiben felp.-nek Temesmegye árvaszéke által kötvényben kezelt örökrésze a miatt. h. az árvaszék a követelésnek kellő időbeni biztosítását elmulasztotta, behajthatlanná vált, az iránt az 1877. évi XX. t.-cz. 299. §-ának első bekezdése értelmében első sorban kártalanítással etz illető árvaszéki tagok tartozna!:, kiknek mulasztása folytán a károsodás felmerüli; — a törvénynek ezen értelmét kétségtelenné teszi az ugyanazon szakasz harmadik bekezdésében foglalt megkülönböztetés. Minth. pedig felp. keresetével a nélkül fordult a megye közönsége ellen. h. netáni kára iránt az első sorban felelős árvaszéki tagok elleni igényének érvényesítését mkisérlette volna, — felp.-nek a megye közönsége elleni kereseti joga sem volt megállapítható ; e tekintetben az első birói Ítéletet mváltoztatni kellett. Curia: A mennyiben a m.-bíróság felp.-nek alp. elleni perelhetőségi jogát sem állapította meg, — annak ítélete megváltoztatik. s az első bíróság ítélete hagyatik helyben. (83. decz. 11. 5211. M. I. 37.) 2. Curia: Felp.-ek keresetüket arra alapítják, h. Pest-Pilis-Solt törv. egyesült megyék árvaszéke felp.-ek felett a gyámhatóságot illetéktelenül „magához ragadván, az anyai nagyatyjuk M. P.-tól általuk örökölt ingatlanok 7* i 1