Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

98 CSALÁDI JOG. Gyámság és volt. — Curia: Előrebocsátásával annak, h. a kk. gondnokoltak peres ügyeigondnokság, ben a gyámhatóság mbizásával ellátott tiszti ügyész felebbezési joga és kötelezettsége az 1877 : XX. t.-cz. 263. és 278. §§. alapszik, a tábla Ítélete hhagyatik. különösen azért, mert az. h. kiérdemelte-e felp. a kk. érdekében tett fáradozása, munkadijai és költségeiért a kereseti összeget, nem képezi jelen kereset tárgyát, hanem igen az, követelheti-e felp. a kk. anyja, mint gyám részéről kiállított A • . a. kötelezvény alapján nevezett anya részéről elismert 1750 frt ügyvédi díjazást ? Érintett kötelezvény a kkra nézve nyilván terhes kötelezést foglal magában, melyet a A. és V. gyám a gyámhatóság intézkedése szerint őt ill. jövedelemből az 1877 : XX. t.-cz. 113. §-a szerint teljesíthet ugyan, de a törzsvagyont. ugy az árvatárba befolyt és árvatári kezelés alá vett jövedelmet e gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem terhelheti, mindaddig, mig ama munka és jutalomdíj az ügyvéd részéről igazolva és kellőleg megállapítva nincsen. (2085/84. Dt. VIII. 160.) Számadás. !• ^ifi- '• Az árvaszék, mint gyámhatóság az árvát ill. követelés ír. az ügyvédet számadásra felhívni jogosítva van és azon körülmény, h. időközben az árvák nagykorúságukat elérték, az árvaszék a jogát meg nem szünteti. (131 76. Dt. r. f. XVI. 33.) 2. Curia: A nagykorúvá lett gyámolt gyámját felhívási per utján számadástételre felhívhatja és nem köteles előbb a gyámhatóság intézkedését a számadás előterjesztése végett bevárni. (Curia 89. jtű. 5. 1158. J. 89. 186.) 3. Curia: Alp-nek a kereset ellen felhozott az a kifogása, h. ő a kereseti 253—260. sz. 8 drb csanádmegyei takarékpénztári részvényt, — mivel az aláírás idejében még kiskorú volt, alá nem irta, s h. azok aláírására mást sem bizott meg és érvényesen meg sem bizhatott. — való ugyan és helyes; valamint ama további kifogása is alapos, h. a gyám az aláírás idejében fennállott jogszabályok értelmében a gyámhatóság beleegyezése nélkül nem volt jogosítva a gyámolt nevében részvény-aláírással kötelezettséget vállalni, miből egyszersmind az is következik, h. alp.-nek, mint akkoriban kiskorúnak a neve eredetileg érvénytelenül Íratott P. alatti aláírás alapján, habár e szerint az aláírás az ő nevében történt, a részvénykönyvbe. Minth. az eredetileg érvénytelen kötelezettségvállalás is, a később történt jogi tények alapján érvényessé válhatik: az a további kérdés veendő fontolóra, merültek-e fel oly későbbi jogi tények, melyekből a kötelezettségnek utólagos elvállalására jogosan következtetni lehet. A Curia ugy találja, h. a fenforgó esetben igen is történt alp. részéről a fenti kötelezettség utólagos elvállalását megállapító ily jogi tény, alp. ugyanis a T. alatti gyámhatósági végzéssel 1879. jan. 23. nagykorusittatván s vagyonának kezelését ugyanazon végzés alapján a vagyon átadására utasított gyámjától minden jogfentartás nélkül átvévén, ezen ténykedésével hhagyja az S. alatti 1879. jan. 21. vagyis nagykorusitása előtt két nappal beadott kérvényében tett, azt a nyilatkozatot, mely szerint gyámját minden számadás alól felmenü; de kitűnik ez a körülmény abból is, h. alp. a neki felp. által a per során oda kínált azon főesküt. »miszerint gyámját a kereseti kötelezettségből kifolyólag a számadás terhe alól fel nem mentette*, — el nem fogadta, sőt határozottan kijelentette, h. ezt az esküt le nem teszi. Ily előzmények után mi jelentőséggel sem bír az a körülmény, h. a gyámhatóság a nagykorúsítás megengedése alkalmával az 1877. évi XX. t.-cz. 132. §-ában előirt figyelmeztetés megtételét elmulasztotta ; mivel alp. a kereseti kötelezettség fennállásáról eme figyelmeztetés nélkül is a gyámható-