Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. Gyámság és 6. Curia: Azon törvényes rendelkezésből, mely szerint az anya mint gondnokság, természetes és törvényes gyám, gyermekeinek vagyonát rendszerint számadás nélkül kezeli, önkényt folyik, h. az anya ezen minőségében a gyámsága alatt álló gyermekét illető jövedelmet vagy kamatot a gyámhatóság külön meghatalmazása nélkül maga felveheti. (88. okt. 4. 6719. Dt. XXI. 250.) 7. Smszék: Tek., h. a tárgyalás folyamán kitűnt, h. az alp.-ként megidéztetni kért kkak édesanyja életben van, az pedig mindaddig, mig az illetékes árvaszék által, az 1877 : XX. t.-cz. 57. §-ához képest, el nem mozdíttatik, mint t. és t. gyám egyedül van jogositva kk. gyermekei képviseletére és a kirendelt ügyvéd csak az anya megidéztetése és a pártfogásnak eseti, igénybevételével járhat el. (79. aug. 19. 16,276/79. Dt. r. f. XXIII. 54.) A gyám és 1. Lfi.: Midőn a gyám gyámoltjának vagyonát kezeli s az ezen és gondnok vagyont terhelő adósságot kifizeti, vélelmezendő, h. az adósságot nem maga, felelőssége, hn. gyámoltja vagyonából kifizette. (1391 j76. Dt. r. f. XV. 79.) 2. Lfi. : A gyám az általa e minőségben kölcsönadott pénzekre nézve csak azon esetben bir személyes kereseti joggal, ha igazolja, h. azon pénzekkel a gyámhatóságnak beszámolt és a hiányt vagyonával pótolta.(80. márcz. 8. 1702/80. Dt. r. f. XXV. 79.) 3. Curia: Felp.-ek keresete főleg az árvaszéknek F) alatti végzésére van fektetve, melyben Szabolcsmegye árvaszéke kimondotta, h. néh. V.János, mint néh. M. Sándor árvái gyámja, alp. helyett ennek 300 fit tartozását és 34 frt 45 kr. kamatot a szabolcsmegyei takarékpénztárba befizeUti s ennélfogva a gyámi számadásaiból felmerült 230 frt 35 kr. tulkiadást alp. tartozik néh. V. Jánosnak kifizetni. Kétséget nem szenved, b. a gyámhatóság ez által oly jogviszony iránt határozott, melyre nézve hatásköre ki nem terjed s ennélfogva a •/• alatti végzés, még ha az ellen alp. jogorvoslattal nem is élt, nem képez elegendő alapot elmarasztalására, valamint az annak alapján kieszközölt zálogjogi bekebelezésre sem, mert az alp. és n. V. János, illetőleg örökösei közt fennálló jogviszony létalapja a zálogjogi bekebelezés által nem változott s ennélfogva ez nem áll útjában annak, h. a kereseti követeléssel szemben lehető ellenvetéseit érvényesíthesse. Alp.-nek az előszerzett gyámhatósági iratok közt fekvő 1182/80. sz. a. beadványában sem foglaltatik határozott beismerés, mert abban csakis a megengedhetni kért eladás indoka gyanánt emliti fel ama tényt, h. a '/• alatti végzéssel néh. V. János részére 230 írtban van marasztalva s mjegyzi, h. az eladás által a per káros következményét magától elháritani kívánja: e kijelentés tehát oly komoly és határozott beismerésnek, mely a prts. 160. §-a szerint a kereseti követelés fennállására nézve bizonyítékot képezhetne, nem tekinthető. (85. jun. 25. 7411. J. 85. 161.) .í gyám va- 1—2. Lfi.: A gyámot csak azon behajthatatlamiá vált követelések gyonkezelése. behajtása v. biztosításának elmulasztása miatt terheli vagyoni felelősség, melyekről bebizonyittatik, h. azok akkor, midőn a gyám a gyámságot átvette, behajthatók voltak (5863/78.) — Azonos : Curia : 90. jun. 7. 6881. (Ü. L. 90. 34.) 3. Curia: A megyei árvaszéknek D) alatt mellékelt végzéséből kitűnik h. S. László fentnevezett kiskorúak tulajdonát képező ingatlanok és az ezeken található ingóságok kezelésére gondnokul rendeltetik azzal, h. a vagyont azonnal kezelés alá vegye és a mennyiben az bármely czim alatt mtámadtatott volna, a törvényes lépéseket mtegye és a kiskorúak vagyonát kezelve és megoltalmazva, számadást bemutasson. Az árvaszék ezen rendelkezéséből