Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 95 3. Curia: Alp. R. Mihály az • . alatti haszonbéri szerződéssel bebizo- Gyámság és nyitotta, h. a keresetbeli ingatlant N. József többi hagyatéki ingatlanaival gondnokság, egyetemben annak özvegye mint kk. gyermekei t. és t. gyámjától 1870—88. évekre 520 frt haszonbérösszegnek egyszerre lefizetése mellett haszonbérbe vette; a becsatolt hagyatéki iratok között fekvő tárgyalási jkvre vezetett jóváhagyási záradékkal pedig bebizonyult az is, h. azon haszonbérlet az akkor még kk. örökösök részére nézve gyámhatóságilag jóváhagyatott. Mivel pedig az özvegynek, mint t. és t. gyámnak a kiskorúak vagyonát haszonbérlte adni a gyámhatóság utólagos jóváhagyása mellett joga volt s a gyámhatóságnak utólagos jóváhagyása a haszonbérlet keletkezésére visszavezetendő és igy ugyanannak felp. irányábán is hatályossága kétségbe nem vonható, ennélfogva a II. r. alp. haszonbérleti szerződését felp. azért, mert azt ő a maga részéről utólagosan nem fogadta el. jogérvényesen meg nem támadhatván, ugyanannak keresete alaptalannak volt tekintendő. (85. okt. 14. 2741. Dt. XIII. 132.) 4. Bp. tábla: Felp. keresetében alp.-tői. mint a gálszécs-terebesi hitel, népbank 24 drb részvényének tulajdonosától a részvényösszeg névértékének kiegészítéséhez szükséges s a részvényes által még be nem fizetett 1200 frt fizetését követeli s előadja, h. a kérdéses 24 drb részvényt alp. atyja saját vagyonából szerezte meg a kiskorú alp. részére. Az 1877 : XX. t.-cz. 20. §. C) pontja értelmében azonban az atya nincs jogosítva a gyámhatóság jóváhagyása nélkül saját kiskorú gyermeke részére tökebefektetésül ingó vagyont venni vagy egyébként szerezni, mely utóbbi kifejezés alatt a szerzésnek bármely neme. tehát még az ajándékozás utján való szerzés is értendő. Tek. pedig. b. részvények szerzése kiskorú részére csak tőkebefektetés czéljából történik : tek.. h. alp. atyja, ha a kereseti részvényeket saját pénzén is szerezte volna, csak a részvény befizetett értéke erejéig ajándékozott, ellenben a névérték be nem fizetett részére nézve a kiskorú alp.-t kötelezettségbe vonta ; tek.. h. felp. ellenfelének tagadásával szemben nem igazolta, h. a kiskorú alp részére történt részvényszerzést a gyámhatóság jóváhagyta; tek.. h. kk. alp. atyjának az a ténye. h. a kereseti részvényekre eső 1884. évi osztaléknak a csődtömegből való kifizetését a D) alatti okirat szerint követelte, gyámhatósági jóváhagyás nélkül szintén nem birhat azzal a hatálylyal. h. az érvénytelen részvényszerzést érvényessé tegye ; tek.. h. a kk. alp.-re nézve érvénytelen részvényszerzésből kifolyólag a gálszécs-terebesi hitelnépbank alp. ellen jogot nem érvényesíthetett s igy a népbank csődtömege sem követelheti alp.-tői a részvénytőkehátralék mfizetését; felp. keresetével el volt utasítandó. Mivel azonban felp.-t alp. törvényes képviselője ejtette tévedésbe, midőn a kérdéses részvényszerzésből, mint joghatályíyal biró ügyletből alp. részére a D) a. okirat szerint jogokat érvényesített: a perköltség az 1868 : LIV. t.-cz. 251. §. második kikezdése alapján meg volt szüntetendő. — Curia: Hhagyja. (90. jun. 10. Ü. L. 90. 27.) 5. Bp. tszék: Azon alp.-i kifogás, h. B. K. R. az atya mellőzésével P. F.-el joghatályíyal szerződést nem köthetett, az 1877 : XX. t.-czikkben nem gyökeredzik, ezen kifogás a szerződés, ajándékozási szerződés lévén, alappal egyáltalán nem bir. Ajándékozási ígéretet az anya is elfogadhat kisk. gyermeke javára és a megkötött ajándékozási szerződés érvénytelenségét nem vonja maga után az, h. az atya ezen szerződésnél mellőztetett, — Bp. tábla: Hhagyja. — Curia: Hhagyja. (90. nov. 18. 8796. Ü. L. 90. 51.)