Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 3 zenét mrendelte vagy legalább, h. ő alp.-nek ilyetén kötelezések iránti bele- Eljegyzés, egyezését előzetesen kikérte és az ahhoz hozzájárulását vagy beleegyezését adta volna. — Curia: Hhagyja. (85. jun. 10. 1682. Ü. L. 85.) — Azonos határozatok : Curia 84. jun. 6. 1425. — Lfi : 77. szept. 25. 7528. (Dt. r. f. XIX. 38.), közölve az I. k. 254. lapján. 4. Curia: Felp. azon feltevésben adta a visszakövetelt tárgyakat (gyürü. karperecz) alperes leányának, hogy az nejévé leend. Minthogy azonban e czélbavett házasság létre nem jött és igy alperes leányának a jegyajándék megtartásához jogczime nincs, teltintet nélkül az okokra, melyek a házasság létrejöttét meghiúsították, alp.-t azoknak visszaadására esetleg az érték megtérítésére kellett kötelezni. (88. jan. 20. 6807 87. Dt. XIX. 305.) 1_2. Curia: Ha az eljegyzés protestáns felek között kötbér kikötése Kötbér kikömellett köttetett, a szerződéstszegő fél nem tartozik mfizetni a kötelezett köt- tése az eljegybért, mert a kötbér a peres felek között házasságra lépés iránt előlegesen zéstölvalóegykötött eljegyzési szerződésből származtatván, ily szerződésben foglalt köte- oldalú visszalezettségek az 1876. márcz. 6-án kelt, mindkét felekezetű evangélikusok lépés esetére. házassági ügyeire nézve kötelező hatályú szabályrendelet bevezető részének 1. és 2. pontja szerint nemcsak a házasságra lépés iránt, hanem különben sem birnak semmi törvényes foganattal. (83. febr. 15. 7549. P. T. VII. 1.) — Azonos: Curia, 85. jan. 22. 5917/84. J. 85. 1. 3. Ellenkező határozat zsidók közti eljegyzésnél: Curia, 86. decz. 20. Szülök kötele-, 743. L. I. k. 255. lap. zése jegyesek 1. Curia : A szülők lekötelezésének érvényéhez közjegyzői okirat nem javára, kívántatik . . . (86. szept. 3. 2817, Dt. XV. 220.) 1. Curia : Ha a kereset a házasság msemmisítésére irányul, a bíróság Házasság érezen kereseti kérelemhez tartozik ragaszkodni, és ha ettől eltérőleg a házasságot venyt6lenitése felbontja, semmiséget könet el. (83. ápr. 4. 310. Dt. V. 1.) a) Xösztehetet1—2. A rimaszombati tszék: A Cs. I. és K. M. ág. hitv. evang. házas- lenség miatt felek közt létrejött házasság K. M. alp.-nek nősztehetetlensége indokából [József-féle érvénytelennek nyilvánittatik, ennek egyházi anyakönyvi feljegyzése elren- ny. p. 4?. §.) deltetik s e végből a jelen Ítélet jogerőre emelkedése után a s . . . i ág. hitv. evang. egyház lelkészével közöltetni határoztatik. Indokok A peres feleknek azon egyértelmű előadása, h. a házasság leglényegesebb kötelezését, a testi közösülést, alp.-nönek erre való tehetetlensége miatt nem teljesíthették s nem teljesíthetik: a kihallgatott szakértő orvosok lelete és véleménye által igazoltatván; tek., h. a szakértői vélemény szerint alp.-nél a nősztehetetlenség oly mértékben forog fenn, h. ez öt a nemi közösülésre teljesen és absolute képtelenné teszi, h. továbbá a nemző szerveken észlelt rendellenességekből eredő ezen tehetetlenség alp.-nél már a házasság mkötése alkalmával is fennállott s h. végül a közösülést akadályozó baj nem időleges és csakis hosszú, igen fájdalmas művi (operatív) gyógykezelés után hárítható el: a tszék a peres felek között létrejött házassági köteléknél a házastársak közötti legbensőbb életközösség egyik lényeges feltételének hiányát fenforogni látván, a törvényszerű módon megállapított házasságbontó akadálynál fogva a peres felek között mkötött házasságot az 1796. márcz. 6. kelt József-féle házassági rendelet 42., 43. és 44. §-ai értelmében érvénytelenitendőnek találta. A perköltségek kölcsönös megszüntetése a felek személyi viszonyai s a per körülményei által van indokolva. A fenálló törvénykezési gyakorlat szerint a köteléki perekben hozott ítéletek is hivatalból lévén felülvizsgálandók, a periratoknak a felebbviteli határidő után a bp. táblához, esetleg hivatalból leendő felterjesztése indokolva van. (2.880/86.)