Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
VI magyar joggyakorlattal. Én, a magam részéről, azon voltam, hogy mennél teljesebb munkát nyújtsak, lehetőén áttekinthető alakban és szívből óhajtom, hogy e szerény művel hozzájárulhassak a magyar jogtudomány fejlődésének előmozdításához. Csak néhány szót még e gyűjtemény beosztásáról, — mondhatnám rendszeréről is, melyet azonban e munka részére meg kellett teremtenem és a mely eltér a jogi kézikönyvek szokásos rendszerétől. Ez eltérésre természetesen nem az újítás vágya indított, •— hiszen éppen az efféle könyvekben legkevésbé volna helyén a megszokottól való eltérés; az erre inditó okot csakis abban kell keresni, hogy a fősúlyt a gyűjtemény könnyű áttekinthetésére fektettem, a mely törekvésnél ismét az elém szabott térrel kellett számolnom. Azon anyag, melyet e munka aránylag igen szűk téren felölel, eddig közel száz kötetben volt szétszórva, nem is szólva e gyűjtemény ama részeiről, melyek általa először jutnak nyilvánosságra. A »Döntvény tár« ötvenhat kötetének tartalmán kivül, feldolgozva találja az olvasó e munkában a »Büntető Jog Tárá«nak eddigi huszonegy kötetét, az »Ügyvédek Lapja« nyolcz, a »Magyar 1 gazságügy« döntvénygyüjteményének hét és a »Jog« hat évfolyamát. És nagyon természetes, hogy értékesitettem e gyűjteményben mindazon törvény-kiadásokat is, melyeket a felső bíróságok joggyakorlatának föltüntetése kísér. A földolgozandó anyag e halmaza szabta meg e gyűjtemény beosztását vagy, ha ugy tetszik, rendszerét. Ismétlésektől tartózkodnom kellett, mert különben terem kétszeresével sem értem volna be. Viszont azonban kerülni akartam azt, hogy a magam szavaimmal ismertessem a bíróság enunciatioját, mert ez sokkal egyénibb jelleget kölcsönzött volna a gyűjteménynek, sem mint az, a czélra való tekintettel, megengedhető volna. Azért a határozatokat mindig szószerint közlöm. Egész terjedelmükben ott, a hol az eset fölismerése vagy a jogi fejtegetés fontossága ugy kívánja, kivonatosan ott, a hol e szükség fönn nem forog. És mert a jog egységére ma inkább kell törekednünk, mint valaha és mivel annak természetes őrének a kir. Curiát kell tekintenünk: magától értetik, hogy a kir. táblák gyakorlatára csak azon esetekben fektettem a fősúlyt, melyekben végképpen határoznak, mig ott, a hol kettős fölebbvitel lehetséges, a tábláknak a Guria által módosított határozatát mellőztem, csakúgy, mint az első bíróságéit is, a hasonló esetekben. Az anyag csoportosítása ott, hol tételes törvényre vonatkozó határozatokról volt szó, a törvény szakaszai szerint történt. A
