Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

56 í. VAGYONJOG Kisajátítás, lelek • öléért, épülel nélkül, maga 130 frtot, összesen tehál 104825) fr 25., 52. §§. 40 krt ajánlott meg. erre nézve tehál a szakértők véleménye sem eszkö­zölhet leszállítást. Kamatok iránt a jelen esetben intézkedni felesleges, meri kisajátító fél az iratok tanúsága szerint már 1885. aug. 6-án téteményezvén le 191410 frt 80 krt. az 1881: XLI. t.-cz. 30. §-a szerint kamatfizetésre nem köteles. A kártalanítás tárgya a kisajátítási térképre vonatkozólag az 1881: XLI. t.-czikk 56. §-a értelmében kellőleg van meghatározva: valamint a kártalanítás módja is; mert itt a kártalanítás nem, — miként a 26. §. meg­engedi, más telek adása által, hanem készpénzben történvén, a kártalanítás módja a készpénz összegének kitétele által határoztatik meg. A megállapí­tott kártalanítás teljes lévén, a bérlők állítólagos kártérítési igényei épen az 1881: XLI. t.-czikk 28. §-a szerint nem tartoznak a kártalanítási ügybeli jelen határozat elintézési köréhez; valamint a haszonvételek iránti intézkedés sem, a midőn a kártalanítás összege már a birtokbavételt megelőzőleg lett letéte­ményezve. Az adók felosztása, illetőleg leírása iránti intézkedés nem a bíró­ság, hanem az illetékes pénzügyi hatóság hatásköréhez tartozik. H. Alajos és B. Károly elleni kifogások figyelembe nem vehetők, mert eltekintve attól, hogy azon kifogások az első bírósági indokok szerint értéktelenek, a szak­értők elleni kifogás az 1881: XLÍ. t.-cz. 52. §-a szerint már azok megválasz­tása, illetőleg kijelölésekor megteendő, kisajátítást szenvedők azonban ezt az 1884. nov. 29. tartott tárgyaláskor nemcsak nem tették, hanem H. Alajos al­kalmazásába megnyugvásukat kifejezetten nyilvánították. A kisajátítást szen­vedőknek azon panasza, hogy az általuk előterjesztett kérdésekre a szak­értők feleletet nem adtak, illetőleg véleményt nem mondtak, törvényre nem alapitható, mert az 1881: XLÍ. t.-cz. 53. §-a szerint csak a lényeges utasítások, illetőleg kérdések veendők fel és pedig a biró által jegyzőkönyvbe, a beter­jesztett kérdések pedig a kifejtett indokoknál fogva közömbösöknek tekin­tendők. Végre a szakértők által 1885. ápr. 17-én kiállított jegyzőkönyv alaki" szabálytalanságot nem képez, mert a szakéitők a XLI. t.-cz. 54. §-a szerint véleményüket külön is beterjeszthetik és ezt a kiküldött biró az általa fel­vett jegyzőkönyvhöz csatolja: mi a XIV. számú jegyzőkönyv tanúsítása szerint meg is történt. (86. szept. 29. 4065. Dt. XVI. 16.) Gyártelep ki- IV. Curia.\Az az ár. melyen F. Gergely és neje a kérdéses telket 8 egészítő részé- év előtt vette, irányadónak annál kevésbé tekintethetik, mert azóta épütt nek értéke, fel a szeszgyár s lett a kisajátított terület egy gyártelepnek kiegészítő része; ezen terület értéke nem csupán a szerint határozandó meg, a mint épen a kisajátítás időpontjában használtatott, hanem a szerint is. a mint az egy gyártelep kiegészítő részekép, az üzlet vállozó szükségeihez képest használ­tathatott. (86. okt. 27. 5621. Dt. XVI. 91.) Haszonbérlő V. Curia: Az 1881. évi XLI. t.-cz. 23. §-a szerint minden kisajátítás kártalanítása, valódi és teljes kártalanítás mellett lévén eszközlendő s a kártalanítási ösz­szeg a szakértők véleménye alapján ugyan, de a bíróság által a körülmé­nyek figyelembe vétele mellett lévén megállapítandó; a szakértőknek, bár egyhangú véleményéhez a bíróság feltétlenül kötve nincs, hanem jogosítva van a szakértők által megállapított becsértékel a kisajátítandó tárgy valódi értékének megfelelőleg módosítani. Ebből kiindulva a kisajátított földterület­haszonbérlőit valódi és teljes kártalanítás czimén jogosan megilletik azon összegek, melyek az egész haszonbérletért általuk haszonbér és ezzel egy tekintet alá eső kiadások czimén évenkint fizetni kötelezett összegekből a

Next

/
Thumbnails
Contents