Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
L VAGYONJOG. 57 kisajátitotl területre esnek, továbbá megilleti a haszonbérlőket azon tiszta ha- Kisajátítás szon. mely a kisajátítás folytán, a kisajátított területet illetőleg tőlük éven- 23. 25 kint elvonatott. De nem voll elfogadható a szakértői véleményken 9. tétel alatt háztartás czimén felveti 4000 d-i és a 15. tétel alatl polgári tiszta nyeremény czimén felszámitotl 812f> frtnyi összeg, mert sem a háztartási költség, sem a productionális költségek, sem a haszonbérletre vonatkozó kiadások közé nem számitható és meri a haszonbérlőd, mini már fentebb felhozatott, csakis a kisajátított területei illetőleg évenkinl elyonl haszon illetvén meg, iv.cn felül polgári tiszta nyereményl nem követelhet. (87. nov. 3. 1469. Dt. XIX. 140). VI. Bp. tábla: Az elsőbiróság határozatál nem felebbezetl részében Kárpótlás nem érinti, Gsécsény község 72. sz. telekjkönyvben 512- -514. hrsz. a. foglall mérve. — Ilaingatlanból a kisajátítási összeírás 9. tétele alatt kisajátitotl o* hold 1270 lászat, úsztam négyszögöl területre vonatkozóan azt mváltoztatja és erre a területre nézve tás rá für&é&i a kártalanítási ári 3172 írtban S. Adorján részére megállapítja, felebbezetl ne/.- a jövőben l—3. pontjaiban pedig hhagyja, stb. Indokok: A kisajátítást szenvedő S. nem gyakoroh Adorján az 5—9. a. mellékletekkel kimutatta és a kisajátító társaság nem hatásáért min vonla kétségbe, hogy a kisajátítási összeírásban 9. sorsz. a. foglalt rétek a jár kárpótlás. haszonbérlel utján közvetlen a kisajátítási megelőző öl évben egy kataszteri hold után átlag 28 Irt 03 kr. tisztajövedelmel hozlak. Ezekből a rétekből kisajátított (> hold 1276 öl terület kártalanítási árának meghatározásánál tehát ez az adat az 1881: XLI. t.-cz. 25. §-a rendelkezése értelmében irányadóul veendő. S. Adóiján tehát az idézett t.-cz. 23. §-a értelmében teljes és Valódi kárpótlási akkor nyer. ha a kisajátitotl területért a kisajátítás folytán megszünl haszonnak megfelelő tőkét kap. A nevezeti kisajátítást szenvedett ezért a kisajátított területért a kimutatott tiszlajövedelem 4l/2°/0-os tőkéjét kérte megállapittatni; ez a kérelem azonban törvényes alappal nem bírván: részére a kártalanítási árt a kimutatott tisztajövedelemnek, a törvényes 6°/0-os kamatnak megfelelő tőkéjében megállapítani kellett. Egyebekben az elsőbiróság határozatát felebbezett pontjaiban az annak kapcsán felhozolt vonatkozó indokainál fogva és még azért is hhagyni kellell. meri az a körülmény, hogy a Rába a szabályozás folytán más irányba vezettetik és ennek folytán a volt parttulájdonosok a halászatot, az uszlátási és a fürdést előbbi módon nem gyakorolhatják, nem állapítja meg a kisajátítási szenvedőknek azl a jogát, hogy ez okból külön kártalanítási követelhessenek, miután jelen esetben az 1881. évi XLI. t.-cz.-nek sem a 23. §. 1—3. pontjában, sem pedig a 13. és 28. §§-aiban felsoroll körülmények fenn nem forognak. S. Adorjánnak a felebbezésében előterjeszteti az a kérelme, hogy kimondassák, hogy a kisajátító kötelessége kisajátítani a/. 519—523 c. hisz. a. réteknek azt a részét is. a mely a régi Rábameder és az uj védgátak és anyaggödrök közi hozzáférhetetlenné váll. tekintetbe nem vétetett, mert e részben az intézkedés nem a bíróságok hatáskörébe tartozik. (89. márcz. 13. 62,332/88.) Curia: A mbiróság határozata hhagyatik azon értelmezéssel, hogy a megítélt kártalanítási összeg a telekkönyvi hatóságnál fizetendő le. Indokok: A tekintetben, hogy a N. Salamonné és érdektársai részéről azon az alapon, hogy a folyóvíz hasznaitól elestek, igényelt kárpótlás meg nem ítélteted, hhagyandó voll a mbiróság határozata, meri a jelen kártalanítási eljárás kizárólag a kisajátított ingatlan utáni kártalanítás megállapítása iránt tétetett folyamatba és így a tárgyalás folyama alatt a folyóvíz elvonl hasznának
