Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
[. VAGYONJOG. árát le nem fizethetvén, az nála ezokból nem hagyatott, ezen bizonyítékok Tulajdon, alapján alp.-t a ló visszavételére és egyúttal a vételár visszafizetésére, valamint a hivatkozotl tanuk vallomásával is igazolt szakértői költségek megfizetésére kötelezni kellett. A kereseti tőke utáni késedelmi kamatok iránti keresetével felp. azért, mivel a kereseti ló birtokában és használatában volt, elutasítani kellett; de el kellelt utasítani alp.-t az eladott ló csikója iránti keresetével is. mivel a ló felp. birtokában lévén és ez által tartatván, az időközi haszon is ölel illeti, stb. Bp. tábla: A jbg. Ítélete oly változtatással, hogy alp. felp.-nek a marasztalási tőkeösszeget és járulékait, a keresetheti pej lónak, annak csikójával együtl történendő visszaadása mellett tartozik megfizetni, —egyébként felhozott indokainál fogva hhagyatik. Mert alp. a kereseti lovat hasas állapotban adván el. ennek folytán a lónak felp. birtoklási ideje alatti növedékekép származott csikója, a ló tulajdonával összekötött járuléknak tekintendő. .Minélfogva, minthogy a fenforgó keresettel a kereseti ló eladása iránti szerződés előtti állapot visszaállítása eszközlendő, ebből kifolyólag alp. jogosan igénybe veheti, hogy az eladott lóval annak időközbeni növedéke. a ló csikaja is neki a felvett vételár és járulékai visszafizetése mellett átadassék. Ellent nem állhatván ennek azon körülmény, hogy felp. időközben a kereseti loval élelmezte, mivel ennek fejében ő a lovat használta. Cttria: Á m.-bíróság ítélete a csikó visszaadását illető részére nézve mváltoztatik és e tekintetben az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Mert u csikó ellésekor felp. lévén a lónak jogos birtol osa s az adásvételből eredő szavatossági kérdés eldöntéséig a lónak tulajdonosául is ő tekintetvén, az általa felnevelt csikóhoz, mint növedékhez alp.-nek ez esetben jogos igénye nern lehet. (83. jun. 14. 9471. Dt. VI. 9.) XI. 1. Bp. VIII—X. ker. jbg.: Alp. köteles 100 frt tőkét s ennek Talált dolog 1883. márcz. 10-től járó 4°/0 kamatát felp.-nek megfizetni. A pei'költség köl- tulajdonjoga. <;sönösen megszüntettetik. stb. Indokok: Általános jogi elvek szerint a közforgalomból el nem vont uratlan ingó dolgok tulajdona birtokba vétel által szereztetik: felp. tehát, ki a keresetben emiitett és ismeretlen tulajdonosa által elhagyott s igy ennek jelentkezéséig uratlan dolgot képező 100 irtot mint találó birtokba vette, tekintve, hogy ezen körülményt a hatóságnak szabályszerüleg bejelentette s a talált összeget ennél letette, de ennek daczára a szokásos kihirdetés és egy évi határidő eltelte után a tulajdonos nem jelentkezett, mint találó és birtokba vevő annak birlalására és használatára, és ez alapon, a mennyiben a tulajdonos a törvényes elévülési határidő alatt nem jelentkezett, a kérdéses uratlan dolog tulajdonának megszerzésére joyositva vau ; a kir. kincstár ellenben, mely azt csupán ideiglenes megőrzés és a szokásos kihirdetés eszközlése végett vette át felp.-tői, az utóbbival, mint jogos birtokba vevővel szemben a dolognak a hirdetési határidő eredménytelen eltelte utáni tovább birtoklására és ez alapon a tulajdon megszerzésére joggal nem bir. Az előadottak folytán alp. kir. kincstárt a kérdéses 100 frt kiadására kötelezni kellett. A késedelmi kamat csak 1883 márcz. 19-től. mint a felp. sürgetésére adott A. •/. alatti válasz időpontjától számítva és csak 4%-nyi összegben volt megítélhető, mert alp. a talált összeg visszaszolgáltatásában csak az emiitett időponttól fogva tekinthető késedelmesnek s mert a kir. kincstár a nála levő letétek után ,4%-ot fizet, nagyobb összegű kamat fizetésére tehát, miután a kérdéses összeg neki megőrzés végett ada3*
