Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

34 [. VAGYONJOG. Tulajdon. tetni rendeltetik; egyebekben, a mennyiben t. i. ezen fele járandóságnak másik felére né/.ve a tulajdonjogi bekeblezés. valamint az egyidejűleg eszközlött teherlapi bejegyzések törlése megtagadtatott, a bp. tábla Ítélete hhagyatik. Indokok: Az A. alatti 83. jan. 2-án kelt és osztályos egyezségnek czimzelt okiratban K. János apa a hegyesi 295. sz. tjkvben felvett birtokot két fiának, átadván, az abban megjelölt visszteher mellett és a két fiu annak 6. pontja szerint azt tényleg is megosztván, mindegyik a neki jutott osztályrészt tényleg birtokba is vette. A szerződés tartalmából kivehető, hogy az átadás és megosztás nemcsak ideiglenes basználatul, hanem tulaj dónál ruházási akarattal történt, mert az 1. pontban az apa kijelenti, hogy az ingatlan örök időkre használatul adatik át; és a 8. pontban világosan kijelenti, hogy a fentartott birtok megmásithatlanul oly megjegyzéssel adatott át, miként végrendeletileg is megmarad és azt a két fiu öröklendi; a mi jogilag csak a visszavonhatási jogról való lemondást és azonnal tulajdonul való átruházást jelentheti ugy, hogy az átvevő két fiúra, már az osztályos egyezség alapján eszközlött átadással, az átadott birtokrészekre a tulajdonjog is megszereztetett, és ennélfogva a K. Károly Vendel által szerzett jogot, az apa és a másik szerződő testvér a C. alatti szerződéssel egyoldalulag ^később meg nem semmisíthették; miért is ezen szerződés, a mennyiben K. Károly Vendel szerzett jogát sérti, érvénynyel nem bir, és ennek folytán az annak alapján eszközlött tulajdonjogi bekeblezés erre nézve érvénytelen. Nem akadályozta a jog szerzését az egyezség első pontjában foglalt azon rendelkezés, hogy az apa életében az átírás nem eszközölhető, mert átírás nélkül is az egyezség kötelező a szerződő felek közölt. Nem vehető figyelembe azon kifogás sem, hogy a 295. sz. tjkvben csak 1514 lelek, az egyezségben al,4 lelek foglaltalik, és hogy a telekkönyvben K. János csak felében volt tulajdonosul bevezetve, mert a felek sem tagadják, hogy a megosztott birtok a 295. sz. tjkvben van felvéve és K. János mint apa. az összes birtokot és igy a neje illetményét is birván. rendelkezésének érvényessége a saját illetménye felett ez okon meg nem támadható. Az apai illetőségnek másik felére K. Károly Vendeljoga ki nem terjedvén, a törlés erre nézve el nem rendelhető, a teherlapi bejegyzések tekintetéből pedig minden érdekeli felek beidézve nem lévén, a törlés ezekre sem terjeszthető ki. (83. febr. 10. 9233. Dl. IV. IV. 179.) Az eladott, \. Muraszombati jbg.: Alp. a keresetbe vett s felp.-nek eladóit pej de át nem ló visszavétele mellett; a kereseti 131 írt 50 kr. vételár, ugy 28 frt 63 kr. adott ló által orvosi és megvizsgáltatási költségnek í'elp. részére, ki a pej lovat visszaéli csikó állítani tartozik, megfizetésében elmarasztaltatik. Kamatok iránti keresetével tulajdona. felp., ugy a csikó iránti viszonkeresetével alp. elutasitíatik. Mert: Alp. a per során beismerte, hogy felp.-nek egy lovat adott el, beismerte, hogy ezen lovat, mint hibásat a vétel utáni negyedik hétben felp. hozzá visszahozta és alp.-t azon hibás lóra nézve egyezségre hivta fel. de beismerte, hogy a lónak hibás voltáról a gyanafalvi körjegyző utján a muraszombati körjegyző által is értesítve lett, minthogy pedig a hit alatl kihallgatott S. Anselm és F. Ernő >zakértők által 1878. aug. »>-án kiállított bizonyítvány és ezek által telt tanúvallomás szerint az alp. által felp.-nek eladott ló hibája fekete hályog volt és erről ezen tanúvallomások, de a keresethez csatolt E. alatti körjegyzői levél szerint alp. értesítve és egyezségre felhiva lett. miután továbbá S. Pál tanúvallomása szerint a ló lein. állal alp.-hez visszaállíttatván, az hibáját maga is beismerte és a loval visszavenni is hajlandó volt, de az