Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. VIII. Bp. tábla: Az elsőbiróság ítélete mváltoztatik és a takarékpénztár Tulajdon, által 10097. sz. a. e czihi alatt: »Eingelegt vont tüederung. Probiergaden Névre szóló Vérein* kiadott betétkönyv felp. tulajdonának mondatván ki, alp.-ék ezen értékpapír tnbetétkönyvnek felp. részére leendő kiadásának tűrésére köteleztetnek. Indokok: lajdonjoga. Első rendű alp. azt, hogy a keresel tárgyál képező takarékpénztári betétkönyv felp. egylet nevére van kiállítva, beismeri, és igy ezen körülmény beigazol Inak lekinlendö. Miiilán pedig a névre szóló értékpapír tulajdona az<:. leinek nevére az kiállítva van, miután továbbá első rendű alp. abból, hog^ a betétkönyv felp. nevűre szól. tudhatta, hogy az nem másodrendű alp. tulajdona s igy a teleti 2-od rendű alp. intézkedési joggal nem bír; miután végre a hivatalból beszerzett bünperiratokból kétségtelen, hogy a kérdéses betétkönyv 2-od rendű alp. által l'elp.-től jogi alánul sajátíttatott el; tekintettel arra is, hogy első rendű alp.-nek a felp. és 2-od rendű alp. között fennállód viszonyról tudomása volt és igy tudnia kellett azt is. hogy az egyleti pénztárnok az egylet tulajdonát képező értékpapír elidegenítésére jogosultsággal nem hír. a kereseti belétkönyv tulajdonjogát felp.-nek odaítélni, első rendű alp.-nek ugyanezen betétkönyvre vonatkozó zálogjog szerzését rosszhiszeműnek tekinteni és alp.-eket ezen többször emiitett betétkönyv felp. mint tulajdonos részére leendő kiadásának eltűrésére kötelezni kellett, és pedig annyival inkább, mert a sélnieczi takarékpénztár VII. alatti alapszabályának 20. §-a csak a betevő és a takarékpénztár közötti jogviszonyt és nem eggszersmind a betevő és ennek harmadik személyhez való jogviszonyát is szabályozza, igy az alapszabálynak idézett rendelkezése jelen perre befolyással nem lehet. (81. jan. 24. 59578.) Curia: A bp. tábla Ítélete annak indokaiból annyival inkább hhagyatik, mert: ámbár a 2. sz. alatti okirat tanúsítása szerint elsőrendű alperes meghízottjának a »J. és A.« czég a per tárgyát tevő takarékpénztári betétkönyecskél az első rendű alp. által ellene váltókövetelésének behajtása végett vezetett végrehajtás elkerülése végett adta át. még is az átadás nem fizetés gyanánt, hanem csupán fedezetképen történt azon kikötés melled, hogy a >J. és A.« czég ama könyvecskét február hónap folyamán visszaváltani fogja. Már pedig tekintve azt, hogy a végrehajtási kielégítés készpénzzel történik és hogy a takarékpénztári betét könyvecske készpénzt képvisel, arra. hogy ez fedezetül adassék, szükség nem lévén, a fedezet-adásnak más oka nem lehet, mint az. hogy akkor már tudva volt. miszerint a felp. egylet nevére szóló betéti könyvecske annak, és nem a fedezetet-adó czégnek tulajdonát képezi. Minthogy pedig az, a ki tudva idegen vagyoni vesz át. a jóhiszeműséggel magát nem védheti és a kereskedelmi törvénynek első rendű alp. által védelmére idézett 299. és 300. §§-ai is az idegen vagyon tulajdonjogának megszerzéséhez a jóhiszeműséget megkívánják: ezeknél fogva a ni.-bíróság helyesen kötelezte elsóJ rendű alp.-t annak tűrésére, hogy felp.-nek a kérdés alatti takarékpénztári könyvecske mint annak tulajdona kiadassék. (82. jan. 25. 4440/81. Dt. I. 132.) IX. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete részben mváltoztattatik és ,-i Tulajdonjog kishegyest 295. sz. tjkvben az [., II., 111. és IV. alatt felvett ingatlanokból szerzése oszK. Jánost illetett járandóságára K. Ábel javára B. 11. alatt 187(i. decz tályos egyezItí-án eszközlött tulajdonjogu hekeblezés ezen járandóság leiére nézve ség> cz. atyai eredetileg érvénytelennek kimondatik, erről töröltetni, és arra az előbbi telek- okirat alapkönyvi állapot helyreállítása mellett K. János tulajdonosul újólag kitüntetMárkus. Felsőbirósági határozatok. 3