Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. 29 rosi . a válás/, szerinl pedig a »marosi* és »verőczei< útból lett alp. által Birtokháboelfoglalva, a keresel tehál nyilvános közlekedési útból elfoglalt terület visz- ritás. szabocsátására van irányozva. Miután pedig a közlekedési utak feletti felügyelet és rendelkezés a közigazgatási batóság jogkörébe és nem a polgári biróság hatáskörébe tartozik : e pernek tárgya felett biróság nem ítélhet, mit sem változtatván ezen az a körülmény, hogy a XVIII. alatti tárgyalási jegyzőkönyvhöz 2. NB. alatt mellékelt ideiglenes szerződés, mely szerint a srerőczei és a Kismaros községi útvonalból elfoglalt területnek felp. község által eladása a vármegye által jóváhagyatott, mivel ezzel a közigazgatási hatóság jogköréhez tartozó rendelkezési jog meg nem szűnt, annál kevésbé ruháztatott a biróságra, a minthogy az át sem is ruházható. (90. máj. 29. 752. J. Sz. 111. 168.) B. Tulajdon. I. Bp. tábla: Felp. keresetével elutasittatik. stb. Indokok: Felp.-nek Tulajdon, kötelességében állott volna mindenek előtt kimutatni azt. hogy ki az egyik, Két község ki a másik tópartnak tulajdonosa, és pedig annál is inkább, mert abból, közt elterülő hogy Szent-Tamás és Földvár községek határvonalát az árok közt átvonuló tó tulajdonBelyanszka barának közepe képezi, még nem következik, hogy azon tópart. joga. melynek területét a tó érinti, felp. tulajdonát képezi, de nem szolgálhat bizonyitékul e részben a tanuknak abbeli vallomása sem, hogy a kérdéses tónak fele részében nádlási és halászati jog gyakoroltatott, mert a tanuk vallomása szerint azok nem a felp.-i község mint ilyen, hanem a község egyes lakosai által gyakoroltattak, tehát a község birtoklási ténveit nem képezik. (84. jan. 29. 44213.) Curia: A bp. táblának Ítélete a per érdemére vonatkozó, felp.-t keresetével elutasitó részében, tekintettel arra, miszerint felp. azt, hogy a kérdéses »Belyanszka bara« nevű tó nyugati része mellett elterülő földek a község mint ilyennek tulajdonát képezték; továbbá azt, hogy a peres tóban az egyes lakosok által gyakorolt halászati jog a község nevében vagy ennek engedélyéből gyakoroltatott volna, nem igazolta, e nélkül azonban kereshetőségi jogát kellőleg nem bizonyitotta, ezen és az abban felhozott indokuk alapján hhagyatik. (85. jan. 10. 3798/84. Dt. XI. 96.) II. Curia: Mind a kétalsóbiróságÍtélete mváltoztatik és felp. jelen kere- lszapolási- és setével elutasittatik, stb. Indokok: Felp. a B. alatti vázrajzon a. g, h. betűk- zátonyterület kel jelzett és az alp. által annak faluhelyi 71. sz. telekkönyvbeli ugyneve- tuiaj^onj0qa zett Daróczy-féle szigeti ingatlanaival egybekapcsolva birtokolt iszapolást és zátonyterületet azon alapon kívánja tulajdonául megítéltetni s alperest annak átadására köteleztetni, mivel eme még telekkönyvezetlen terület a peres felek mint Szent-Benedek községi volt földesúr és úrbéresek között 1856. október 30-án létrejött A. alatti egyesség óta a Duna balpartjához nőve képződvén és azzal összefüggő egészet képezvén, a szerződés 10. pontja értelmében felp. községet illeti. Minthogy azonban a szakértőknek 1881. november 21-én adott egyhangú véleménye szerint e peres terület, habár a későbbi szakértői vélemény szerint is a hivatolt egyesség óta a képződött zátonynak és iszapolásnak tekintendő, a Duna balpartjától azonban, melvet az úgynevezett holt Duna-ág határol, az élő Dunába folvó viz által vau