Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
30 ]. VAGYONJOG. Tulajdon. elválasztva és e szerinl a Duna balpartjával összefüggő egészei nem képez, sőt felp. saját tanúinak is egy része, jelesül V. Sándor. Sz. József és T. [mre is ugyanezt bizonyítja: felp.-t az ügy ezen állásában igazolatlan keresetével elutasítani kellett. (85. febr. 18. 6031. Dt. XI. 98.) Kir. kisebb [II. Szilággcselii jbg.: K. János főadós és ennek vagyontalanságá esehaszunvétel lében D. Gyula szavatos alp.-ek kötelesek felp-.nek a kereseti 60 frt 54 kr. tulajdonjoga- lökéi stb. megfizetni. Indokok: A tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékelt 1 széki úak megszer- itélettel igazolták felp.-ek. hogy jogelődük Cs. József után korcsmáltatási jog sése. leli megállapítva, a . . . hagyatéki áladó végzéssel pedig igazolva van, hogy azon, korcsmáltatási jogban felp.-ek örökösödtek; miután pedig a betekintett végrehajtási és árverési iratok szerint csupán néhai Cs. János ingatlanai lettek elárverezve és I. r. alp. csupán az ingatlanokat vásárolta meg, a kir. kisebb haszonvételi jogokat pedig, melyek lefoglalva sem voltak, meg nem vásárolta, de azon jogok felp.-re nem is Cs. János végrehajtást szenvedettről, hanem Cs. Józsefről háromoltak felp.-ekre. a felp.-i keresetnek helyi adni kellett. II. r. alp. feltételesen azért volt elmarasztalandó, mert ő a haszonbéri részleteket felp.-ek ellenmondása daczára elsőrendű alp.-nek szolga11a11a. ki. stb. (84. decz. 23., 2706.) Curid: Az elsőbiróság Ítélete hagyatik indokolásánál fogva helyben. (85. aug. 4. 3857. Dl. XII. 217.) Két udvar IV. N.-váradi jbg.: A felp.-i keresel elutasittatik. Indokok: Alp. taga1-ö.zti kerítés dása ellenében felp. az általa hivat olt s kihallgatott tanuk vallomásai által tulajdona. vagy másként nem bizonyíthatta kereseti azon állítását, hogy a kérdéses kerítést fentartani és jókarba helyezni alp. tartozik. Nemcsak N.-váradon. hanem törvényes elvnél fogva mindenütt ugy van az. hogy szolgalmi jog fen nem állása esetén azé. a kerítés, a kinek telkére a kerítés fél eresze kalapjának csepegője esik. Kerítés emelés és fentartás kötelezettsége nélkül, a tanú N. M. és neje V. A. vallomásai által törvényesen bizonyított azon ténykörülmény, hogy alp.-nek anyja G. L-né, mint az alp.-i telek birtokosa, a felp.-i és alp.-i telek közötti kerítést saját pénzéből fizetéses embere állal javíttatta, a kereseti jogalapra döntő ténykörülményt nem képez. Ezek alapján a felp.-i kereset elutasítandó volt. Bp. tábla: Az elsőbiróság Ítélete az abban felhozott indokok alapján hhagyatik. Curia: A bp. tábla ítélete felhívott okainál fogva és azért is hhagyatik.' mert felp. nem bizonyította azt. hogy a kérdésben forgó kerítést helybeli rendszabálynál vagy szerződésnél fogva fentartani vagy felépíteni alp. tartoznék, a tanuk által bizonyított azon körülményből pedig, miszerint alp. jogelődjei azt néha javították, ennek irányában a fentarlásra kötelezettség annál kevésbé következtethető, mivel a kerítés elpusztulásából azokra nézve bekövetkezhetett károsítások, ezen időlegesen történt cselekményeiket kötelezettség nélkül is eléggé indokolják. (86. ápr. 1. 298. Ü. L. 86. 20.) 'Építkezés ide- V. Bp. tábla: Az elsőbiróság Ítéletének felebbezett ama részét, mely igen telken. szerinl a püspökbogádi területet felp. községnek birtokába átbocsássák, egyúttal pedig arra is. hogy az ezen területén épült házat elhördassák, megváltoztatja, felp.-t keresetével ezen irányban is elutasítja stb. Indokok: A kihallgatott tanuk ellentétes vallomást tesznek arra nézve, hogy a püspökbogádi 32. sz. jkvben 44b. hrsz. a. felvett ingatlannak hol állott azon határvonala, a mely ezen terülelet azon köztértől elválasztotta, a melyre nézve felp. keresetében azt