Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG lyólag alp. az által, hogy az ő közös tulajdonát is képező beltelken Birtokháboépitkezett, azérl nem követelt el oly önhatalmú és sommás visszahelyezés ritás. alapjául szolgálható tényt, mely birtokháboritásnak volna tekinthető', mivel felp.-ek maguk sem állították, annál kevésbé bizonyították, hogy alp.-i a építkezéstől birói uton eltiltották, avagy az építkezés megszüntetése iránt lépéseket lettek volna. (J. 1889. 202.) 3. Utóbbi határozattal azonos P. T. X. 18. XXX. Bp. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felp.-t kereseté- Aközöslegelőve] elutasítja. Indokok: A birtokháboritási tényt az képezi, hogy alp.-ek mint riek a Jcöz*égi községi elöljárók a marhacsordái a felp. által bírt földre hajtatták. Ámde ez hépviselőtestü•A cselekmény alp.-ek ellen indított sommás visszahelyezési perrel orvosol- Jet határozata ható birtokháboritási azért nem képez, mert alp.-ek a 2'/. alattival kimutat- alapján való ták, hogy az egyesek által feltört közös legelőre nézve a községi képviselő- elvonása birtestület hozta azt n határozatot, hogy arra a csorda ráhajtandó, stb. tokhdboritúst Guria: A m.-biróság Ítélete mváltoztattatik. sa m.-bíróság arra uta- képezhet. sittatik, hogy az elsőbiróság ítéletét érdemileg vegye felülvizsgálat alá. Mert községi legelő birtoklása és mikénti használata tekintetében a község nem mint hatóság, hanem mint tulajdonos, és a magánjogból folyó jogkörben eljáró jogi szeméig hozván határozatát, az ez által magánjogaiban sértett fél attól, hogy jogait a hozott határozat ellenében birói uton érvényesítse, elzárva nincs. (88. ápr. 12. 1480. sz. D. XXIV. 167.) XXXI. Az iglói jbg. : Felp. keresetével elutasittatik. Indokok: R. Az ugarlásx János. R. Dániel és J. Márton, mint e perben kihallgatott tanuk vallomásai- gyakorlat val. ezeken kivül egy más és szinte ugy, mint e perben vitató u—i szolga- igénybevétele lom kérdésérc nézve és pedig Pl. Mihály és társainak K. István és társai nem képez •ellen, valamint ezen kivül még két más perben kihallgatott tanuk vallomá- hirtokháborisaival beigazoltatott, hogy M. városában az ugarozási és marhacsapási állapot tást. régi gyakorlaton alapul s mint ilyen a nevezett város elöljárósága által a város közönsége részére régi szokás alapján gyakoroltatik. de beigazoltatott az is. hogy ezen ugarozási gyakorlat hatósági intézkedések folytán vagy birtokrendezés utján időközben nem lett megszüntetve és a fentnevezett tanuk közül R. Dániel és .1. Márton vallomásai szerint ezen régi ugarozási gyakorlat alapján a felp.-i szántóföld is minden 3. évben ugarba esik. illetőleg marhacsapásnak használtalik. Ama ténykedés jogszerűségének igazolására, .hogy mi alapon járt el az alp.-i város, illetőleg ezt képviselő közegei, alp.-ek, iiiikor 1888. évben, mint az ugarozás idejében a per tárgyát képező' felp.-i szántóföldet marhacsapásba vették, kimutattatik Gs. János, F, Gottfried, B. Mihály és T. István tanuk vallomásai, mint bizonyíték által, mely szerint szántóföld minden 3. évben ugarba esik és ezen szolgalmi gyakorlat alapján a marhacsapásba vett felp.-i szántóföldből a marhacsapási helynek nem a felp. által felállított fakorlát vonalába eső, hanem a •/. alatti térrajz szerint G. és II. vonalba eső térség, tehát majdnem az egész felp.-i szántóföld vétetett. Ezen bizonyíték alapján alp.-ek ténykedéséből kizárva van minden önhatalmú és önkényes eljárás, mert alp.-ek a régi ugarozási gyakorlatra támaszkodva, ennek a szolgalom által szerzett teljes mérvét 1888. évben, mint az ugarozás idejében a peres felp.-i szántóföld tekintetében igénybe vették, stb. Bp. tábla : Az elsőbirósági ítéletet mváltoztatja és felp.-t M. község határában az u. n. »Brün« dűlőben fekvő szántóföldnek birtokába visszahelyezi. Indokok: Felp. a részéről felhívott tanukkal bizonyította, hogy a per tárgyát