Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. Adásvevés. Tüdőhurut szarvasmarhánál. Szavatosság lóeladásnál. Határidő. 237. §-a értelmében felp.-nek a becsló'eskü odaítélendő, mert felp.-nek csak a tiszta, valóságosan elmaradt haszon lévén megítélhető, a szakértői szemléről felvett jegyzőkönyvből minden kétséget kizárólag nem tűnik ki, h. a kár megállapításánál minden beszámítást igénylő tényezők kellő gondos számításba vétettek volna, stb. (84. máj. 12. 2087.) Bp. tábla: A tszék ítélete hhagyatik. (84. nov. 3. 32815.) Curia: A tábla ítélete, mennyiben alp. czég kártérítés iránti követelési joga megállapittatott, felhozott és felhívott indokolásánál fogva hhagyatik, a kárösszegre vonatkozólag azonban mindkét alsóbiróság ítélete feloldatik és lek. arra. h. az 1883. évi aug. hó 25-én felvett szemlejegyzőkönyvből nem tűnik ki az, h. minő tényezők számbavételével történt az 1611 írt káröszszegnek mhatározása és igy azt birói mnyugvással a követelés alapjául elfogadni nem lehetett, ennélfogva \dasittatik az eljáró bíróság, h. figyelemmel az emiitett szemlei leletre, szakértők közbejöttével állapittassa meg a kérdéses földterületnek takarmányrépa-termelése czéljából szükségelt mivelésével járó költséget, továbbá a vetésre mkivántatott mag értékét, a rendes viszonyok közt várható terménymennyiség betakarítására forditandott munka értékét, szóval mindazon költség mennyiségét, mely a kérdéses földről várandott takarmányrépa előállításával, ill. annak takarmányul tényleg felhasználásáig rendszerint jár és ezekre ugy a mhiusult hasznot alaposan indokolandó mennyiségére és valódi értékére való tekintettel határoztassa meg a valóságos tiszta haszonvesztés értékét, stb. (85. máj. 12. 8561. J. 85. 37.) XXV. Bp. tábla : Szarvasmarhánál az idült tüdő-hurut nem oly betegség, mely az eladó szavatosságát vonná maga után. (33066/85. Dt. XIII. 344.) XXVI. Curia : ... az e.-biróság ítélete hagyatik helyben stb. Indokok: Alp. beismeri, h. közte és felp. közt egypár hámos lóra 1877. nov. 29-én csereszerződés jött létre, mely szerint ő felperes lovait 550 frt értékben 150 frt ráfizetéssel átvette, és neki egy pár pej lovat adott át, a fenebbi árt tekintve 700 frt értékben, valamint beismeri azt is, h. a szavatolási kötelezettség őt terheli, de tagadja, b. a mennyiben azon kél ló közül, melyet felp.-nek cserébe adott, az egyik takonykór miatt hatóságilag kiirtatott, felelősséggel tartozik, mert a ló, a szavatolási idő után felp.-nél betegedett meg, mi a G. alatti bizonyítványból is kitűnik, mely szerint a ló csak 1878. jan, 9-én vitetett az állatgyógyintézetbe, h. az érintett betegség csak azon hó 14-én állapíttatott meg. Tek. azonban, h. a szakértő orvos véleményes vallomása szerint, habár a ragályos betegség a fertőzés után átlag 12 nap alatt észlelhető, annak ragályos volta csak a teljes kifejlődés után állapitható meg: ebből következik, h. az eladó felelőssége, azért, mert az észlelt ragályos kór 15 napi szavatolási időn tul állapíttatott meg. el nem, enyészik, ha bebizonyítható, h. a megbetegedés a vételt követő 15 nap alatt észleltetett; tek. továbbá, h. azon körülmény, miszerint az egyik ló a csere utáni 15 nap alatt betegedett meg. alp. A. a. leveléből alaposan következtethető, mert midőn a ló megbetegedése tudtára adatott, nyilván a 15, esetleg 30 napi szavatolási időre hivatkozik; de ezt igazolja B. Sándor tanú is, állítván, h. a vételtől kezdve 8—9 nap múlva szólította fel alp.-t, h. a beteg ló miall felp.-hez menjen s vele az ügyet rendezze; alp. szavatossági kötelezettségét a ragályos kórban leszúrt lóra vonatkozólag megállapítani, s minthogy ennélfogva a csere az adott ló párjára nézve is megsemmisült, őt az általa felp.-nek cserébe adott ló értékének és pedig e tekintetben az e.-biróság ítéletének