Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
[. VAGYONJOG. 331 kezőben nem állapodtak meg. Abból, h. vevő tudomásul vette azt, h. a/ Adásveves. eladó a vételárral még maga is tartozik s h. ez az átíratással egyidejűleg zálogjogilag be fog kebleztetni; ezen tehernek felp. vevő részérőn átvállalása éppen nem következik. Azon körülmény, h. a megvett s a vevő tulajdonául megitélt íngtl.-nak egy részét 3-ik személy javára zálogjog terheli, nem vonja maga után a vevőnek a kérdéses követelés kifizetésére vonatkozó személyes és feltétlen kötelezettségét, hanem csak azt, h. esetleg a hitelezőnek a jelzálogból leendő kielégítését tűrni köteles. Ennélfogva, ha az eladó a zálogjog törlését nem eszközli, nem lehet öt a teljes zálog összegnek felp. vevő részére való feltétlen fizetésében marasztalni, hanem csak abban, h a kérdéses összeget birói kézhez fizesse, azon esetleges kár biztosítása végett, mely a zálogjog fennállása miatt fel]), verőt érheti. (1331/86. Dt. XVI. 301.) X. Curia: Az e.-biróság Ítélete hhagyatik. Indokok: Mert habár a A vételárnak kérdéses ingtl. eladásakor kötött és a jelen perhez A. alatt csatolt szerződés a terhek törértelmében az eladó Fr. Pál az ingtl.-t terhelő betáblázott adósságok kiíize- lesztésére fortését magára vállalta, miután ezen kötelezettségének eleget nem tett, alp.-nek, ditása. az elmint az ingtl. mvevőjének, ha a vételárt alp.-nél felp. le is tiltotta, jogában adó engedméállott a vételárt a kifizetetlen letáblázott terhek töt lesztésére fordítani, annyival nyese által inkább, mert a birói letiltás és a későbbi birói átruházás által felp. mint eszközölt leengedményes több jogot nem szerzett, mint a mennyivel jogelőde Fr. Pál tiltás daczára. birt, már pedig ez utóbbi addig, mig a szerződés 3 pontjában a betáblázott terhek kitörlésére nézve kikötött kötelezettségének eleget nem tett, a vételárnak részére való fizetését nem követelhette, ugy felp. sem követelheti azt; mert végre felp. semmivel sem bizonyította be azt, h. ezen terhek kifizetése körüli eljárás rosszhiszemüleg és jogellenesen a felp. mkárositására irányuló szándékkal történt volna. (82. decz. 29. 6921. Dt. V. 54) XI. JBp. tábla: Tek., h. az osztr. polg, tkvnek az ideigl. törvk. szab. Az eladóit inj 156. §-a által érvényében fentartott 443. §-a értelmében az ingtl. tulajdoná- gatlant terhelő val, a nyilvánkönyvbe bejegyzett rajta fekvő terhek is átvétetnek; tek. szolgalom. továbbá, h. a 928. §-hoz képest, ha a dolgon fekvő terhek a nyilvánkönyvből kiláthatok — ha csak világosan nem tagadtatott, h. a dolog minden tehertől ment — szavatosságnak helye nincs: ennélfogva a vevő nem követelheti az ingll.-nak a bejegyzett szolgalomtól való teher mentesítését oly írásbeli szerződés alapján, melyben az eladó az ingtl.-nak a terhektől való mentességét nem állította. Az írásbeli szerződéssel egyidejűleg létrejött oly állítólagos szóbeli megállapodás pedig, mely szerint az eladó a kérdéses terhek mszüntetését igérte, figyelembe nem jöhet azért, mert az ily megállapodás az Írásbeli szerződéssel — miután abban ily kikötés nem foglaltatik — ellenkezik. (2381/86. Dt. XVI. 299.) XII. Curia: A tábla Ítélete hhagyatik. Indokok: Az A. alatti adás- A vevő által vételi szerződésben minden további kikötés nélkül jelentvén ki a szerződő jelek át nem vállalt azt, hogy a vevő a kegyúri terheket nem veszi át, ebből alp.-re csak az a kö- kegyúri tertelezettség hárult, h. viselje a patronatus terheit továbbra is ugy, mint viselte hék. addig. Szavatosságot vállalt ezzel alp. a felp. irányában azon esetre, ha ez a kegyúri terhekért igénybe vétetnék ; de az, h. alp. ama reál terheket megváltani vagy azok tőkésített egyenértékét felp.-nek megfizetni tartozzék, a szerződésben nem köttetett ki és ezt következtetés utján sem lehet megállapítani szemben azzal, h. noha. a birtokkal összekötött kegyurr terhek létezéséről mindkét fél tudomással birt, ők a szerződésben egy szóval sem tettek vál-