Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. 17 tulajdonkeresettel érvényes itendők, törvényes akadály nem forog fen az ellen. Birtokhábohogy a csupán birtokbahelyezésre irányzott kereset sommás visszahelyezés czi- tás. mén ne indittassék, ha ezen per-ut feltételei, egyébként fenállanak. (89. nov. 22. 6599. D. XXV. (ifi.) 2. Azonos határozat D. XVIII. 72. XIX. 1. Cnria: Birtokháboriiást, mint ez a másod bíróság itéle- Szóbeli eltütének indokaiban is előadva van, az követ el, ki önhatalmú cselekmény tás nem bíráltai másnak birtokát elfoglalja, vagy mást birtokjogainak gyakorlatában tény- tókháhoritás. leg meggátol, felp. pedig azt, bogy őt alp. az ennek földjén használt átkelési út gyakorlatában tényleg megakadályozta — nem bizonyította, a szóval történt eltiltás, ha ez minden kétségen kívül bizonyítva lenne is, a birtok jog gyakorlata tényleges megakadályozásának tekinthető nem lévén; — nem bizonyittatván tehát a jogháboritásnak ténye, visszahelyezésnek helye nincs, erre irányított keresetével tehát a másod b. helyesen utasította el felp.-i (90. jul. 27. 4516. sz. J. Sz. III. 283.) 2. Azonos határozat P. T. IX. 83. XX. 1. Curia: Mindkét alsóbb bíróság ítélete mváltoztatásával felp. Veszélyes fekeresetével elutasittatik. ha alp. leteszi a főesküt arra, hogy ő felp.-hez ezen "j/'j,''f'<s alt® szavakat nem intézte: »kitakaiodjál a házból, nehogy gyilkosság történjék, tltt^távozás mert különben fejszével agyonverlek.« (85. márcz. 5. 806. sz. D. XI. 213.) mmt birtok2. Curia: Az alp.-ként fellépő gr. A. Gyula azt, hogy felp. falopáson háhoritás. tetten éretett utói, a tárgyalások alkalmával állította ugyan és ezen körül- Allatok elhajmény M. Juon és M. Vaszilie tanuk vallomásai által is támogattatik, tekintve tása mint Mrazonban, hogy mivel sem lett bizonyítva az, hogy a felp.-tői lefoglalt mar- tokhdboritás. hák a falopásnál eszközül szándékoltattak felhasználtatni, de ezen körülmény a tehenek tekintetében kizártnak is jelentkezik, kétségtelen, hogy a perbevont erdővédek az által, hogy felp. marhái a tett elkövetésétől mintegy 300 lépésnyire fekvő legelőről elhajtották, oly önhatalmú cselekményt követtek el, mely által felp.-t marháink használatában megháborították: a visszahelyezés tehát a másodbiróság által helyesen rendeltetett el, stb. (87. jul. 12. 1650. D. XVIII. 72.) XXI. 1. Bp. tábla: 29565/85: Sommás visszahelyezés tárgyául szolgáló Marhák elhajt birtokháboritást képez, ha a közösen használt legelőről az egyik részes marhái! tása a közös a többi részesek kihajtják. Curia: 7871/85. sz. a. hhagyta. (D. XIV. 325.) legelőről. 2. Curia: Tekintve, hogy felp. kétségbe nem vonta alp.-nek a tárgyalás Az átjárás folyamán előterjesztett azt az állítását, hogy felp. az átjárásban gátolva irányának a nincs, sőt a helyszíni megszemlélés is azt az eredményt mutatja, hogy felp. tulaján nos az átjárást ez idő szerint is gyakorolhatja, sommás visszahelyezési kerese- által való esetének alapja egészen hiányzik, mert alp.-nek az a ténye, hogy a saját, illetve kél// változtanéhai édes atyja telkét az építkezés czélszerüsége szempontjából akként rendezte, tása nem birhogg az átjárást számba, alig vehető más pontjára helyezte át, mint a tulaj- tokhdboritás. donjog szabad gyakorlatával járó intézkedés, önhatalmú birtokháboritásnak egyáltcüában nem tekinthető, és pedig annyival kevésbé, mert még a rendes perben is, a hol határozott tárgyú szolgalomjog képezi az eldöntés kérdését, a tulajdonjog minél csekélyebb megszorítására kell figyelemmel lenni, még kevésbé tekinthető tehát a sommás visszahelyezés alapjául egyedül szolgálható önhatalmú birtokháboritási ténynek a belteleknek oly módoni rendezése, a mely az átjárás fenhagyása mellett, egyedül ennek irányára nézve tesz lényegtelen változtatást. (90. aug. 12. 6452. sz. .1. Sz. 111. 433.) Márkus. Felsőbirósági határozatok. •>