Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
t. VAGYONJOG. 15 átjárás, és azon udvaron levő kut használatába kéri maiját visszahelyeztetni, azt tartozott volna bizonyítani, hogy 8 ezt nem alperes, illetve jogelődének tetszésétől fiiggöleg gyakorolta. Ennek bizonyítása azonban felp.-nek nemcsak nem sikerült, sőt sajál tanuja által megczáfoltatott, a mennyiben T. Gyula azi adta elő. b.og'j a használat viszonkötelezettség mellett történt. (85. szept. 1 J. 29162. D. XIII. 364.) 5. Azonos határozatok: D. [II. 219. IX. L67. XIV. 97. XXIV. 41. 6. A •» szívességből* engedett átjárásba való visszahelyezés elrendelteted. Caria: Minthogy pedig alperesnek az az ellenvetése, hogy az ajtónyitást (i estik szívességből engedte meg s igy azt akármikor meg is szüntetheti, e perben tekintetbe nem vehető; minthogy a birtok minősége itt bírálat tárgyát nem képezheti; minthogy továbbá a birtokot, bármily tulajdonságú legyen is, önhatalmúlag megháborítani nem szabad: minthogy végre a fennforgó esetben, midőn felp. keresetét nem pusztán a tényleges birtoklásra, hanem az alp. kifejezett akaratán nyugvó jogosultságra alapítja, a sommás visszahelyezési kereset megindithatásának az egy évi békés birtoklás kimutatása nem okvetlen szükséges: ezeknél fogva felperes sommás visszahelyezési keresetének helyt kellett adni. (88. márcz. 1. 952. M. J. 182.) XV. 1. Caria: Felp. nem bizonyította, miszerint az esővíznek felp. telkéről alj), telkére eresztése iránt jogszerüleg szolgalmi jogot gyakorolt volna; és pedig jelen esetben azért, mert ily jog gyakorlásának bebizonyítására nem a víznek egyes esetekben netán megtörtént odafolyása és az ennek megtörténtére felhívott tanuk vallomása, hanem csak az szolgálhal, hogy a jog gyakorlását féltételező csatornák és készülékek, melyek a vizát levezetik, tényleg létezték s azok elpuszlittallak : erre azonban, miután különben is vitás körülmény, hogy a kerítés készítése alkalmával nyilás hagyatott és hogy az előbb vagy később lett-e alp. részéről feltöltve, a csatorna és készülék fenállásának bizonyítására nem szolgál, jelenleg semmi figyelembe vehető adat fel nem hozatott, ama kérdés pedig, hogy árvíz idején alp. tartozik-e, és pedig hol és mennyiben a felp. területére tóduló viznek lefolyását engedni, nem ezen, hanem vízrendészeti útra tartozik. (89. febr. 14. 628. D. XXII. 261.) 2. Caria: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával köteles alp. felp.-ék beltelkr vizének lefolyására az előbbi állapotot helyreállítani akként, hogy ezen 12 cm. szélességű csatorna folytatásában, mely a szemle szerinl felp.-ek telkén a kerítésig vezet, az alp.-i beltelken olyan csatornát, mely alkalmas arra, hogy az eső vize felp. telkéről az A. alatti vázlatrajzon c— d.-vel jelölt főcsatornába akadálytalanul lefolyhasson. Indokok: Bizonyítva van, hogy a felp.-ek kertjében összegyűlendő esővíz a felp.-ek és alp. beltelkének határán levő kerítés alatt egy csatornán folyt le alp. telkén az ezen telken levő főcsatornáig, és az előbb nevezett tanú kifejezetten ki is jelenti, hogy ezen gyakorlat ember emlékezete óta fennállott. Ezek alapján tehát megállapítani kellett, hogy az alp. által eszközlötl feltöltésig azon gyakorlat állott fenn. hogy az esővíz felp.-ek bel tel kéről alp. telkén egy nyitott csatornán az A. alatti vázlatrajzon c—d.-vel jegyzett csatornába lefolyhatott és hogy alp. beltelkének feltöltése által ezen gyakorlatot önhatalmúlag megháborította, és igy e részben birtokháboritás ténye fennforog, stb. (90. ápr. 2. 1726. J. Sz. 11. 772.) Sz.-kereszturi jbg.: Felp. keresetével elutasittatik. halakok: Miután jelen esetben, mint a bírói szemle igazolja, a per tárgyát szolgalmi jog Birtokháboritás. Vízlefolyás, birtoklás módja.
