Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. Cn-ia : Hhagyja. (86. jun. 2!. 3238. P. T. XII. 22.) Tévedés. 3. .Bp. tábla : Felp. mtévesztést nem is állítván, a grácz-köflaehi vasul- Tévedés a •és bányászati társulat 9 darab részvényére vonatkozólag kötött vételi ügy- tárgy értékéletet azon alapon kéri érvénytelennek kimondani, mivel ő a szerződés tár- ben. gyára nézve tévedésben volt, a mennyiben ő 0 darab teljes értékű részvényt vélt venni, holott később kitűnt, h. a vett részvények mindegyike az alaptöke leszállítása folytán csak i/6 részvény értékét képviseli; miután azonban felp. általa mtekintett. 11 napig magánál visszatartott részvényeket vett meg akkor, midőn azokra vonatkozólag a bécsi Unióbanktól kért felvilágosítást mkapta, jelen esetben a szerződés tárgyának azonosságára vonatkozó tévedés lehetősége ki van zárva, és ha felp. tévedett, csak a szerződés tárgyút képező részvények értéke tekintetében tévedhetett, az ily tévedés pedig az általános magánjogi elvek szerint a szerződés érvénytelenítésére alapul nem szolgálhat. E szerint a felp. keresete helytelen alapra lévén fektetve, a bizonyítási eljárásnak arra nézve, h. az eladó alp. volt-e?, mellőzésével, felp.-t elutasítani kellett stb. — Cnria: Hhhagyja. (82. aug. 3. 334. Dt. II. 315.) 4. Cnria: Azon körülmény, h. felp. az Írásbeli szerződés mkötése Tévedés a előtt csupán a b.-nyiresi 50. sz. a tkjkvi A -f- 3. hrsz. a., vagyis a G. szerződés dűlőben lévő földje iránt alkudozott alp.-sel, a kihallgatott felp.-i tanukkal Írásba, foglabe van bizonyítva. E mellett alp. maga is beismeri, h. a szóban levő eladás lásánál. következtében csak az érintett földet vette birtokába, azt pedig nem is állította, h. az összes földek fele részét birtokába adatni szorgalmazta volna. Kétségtelen lévén tehát az, h. a szerződő felek magvk között az adásvételt nem a B) a. szerződés tartalma szerint foganatositották : valószínű, h. a szerződésnek írásba foglalásánál tévedés történhetett. E tévedés lehetőségét pedig az előttemező tanuk vallomásai sem zárják ki, mert eltekintve attól, hogy L. Lászlónak, mint a szerződés írójának vallomása e részben elfogadható bizonyítékot nem képezhet, ezen tanuk azt, h. a B) a. szerződés aláírás előtt a szerződő feleknek felolvastatott és megmagyaráztatott volna, nem igazolják. Ily körülmények között tehát a főesküvel való bizonyítást, a döntő ténykörülmény, t. i. az iránt, h. a B) a. szerződés tartalma az eladott ingtl. kijelölése tekintetében nem alapul-e tévedésen, meg kellett nyugodni. (88. okt. Ifi. 2298. J. 88. 189.) II. 1—2. Szombathelyi ivszék: A Szombathelyen 1885. évi jul. 13-án Kényszer. R. József és neje St. Mária felp.-nő által B. Károly és fia, K. és V. kereskedő czégek. II. János, D. János, W. Károly alp.-ek részére 20,000 frt erejéig kiállított biztosítéki okirat felp.-nőt kötelező részében érvénytelennek kimondatik stb.. ha felp.-nő leteszi a pótesküt arra: »h. 1885 jul. 13-án esti 9 óra iájban, a midőn álmából férje felriasztotta és ágyából felkelni parancsolta, testileg szenvedő állapotban volt és a C) a. biztosítási okiratot férjének durva és sürgető parancsára és a férje által, terhes állapotában történhető bántalmazás veszélyétől való félelmében, akaratának nem szabad elhatározásából irta alá.« Indokok: A bejegyzett zálogjog törlése a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenítésének törvényes következménye lévén: felp.-nő a C) a. biztosítéki okirat érvénytelenségének kimondását és ezzel kapcsolatosan az annak alapján bejegyzett zálogjog törlését ugyanazon egy keresettel helyesen kérelmezte, ugyanazért alp.-eknek azon kifogásuk, h. a felp.-i kereset idő előtti, a mennyiben a bejegyzett zálogjog csak akkor szorgolható, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége jogerős