Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
T. VAGYONJOG. 27.") által lek., h. alp. kedvezőbb helyzetbe jön akkor, ha ő az eredeti szerződé- Szerződések, sek és engedmények átadására köteleztetik, mintha arra szorittatik. ami az e.,-birósági ítéletekben kötelességévé tétetik, hogy t. i. ő az illető földtjdonosoklól és II. és D. czégtöl az eredeti szerződéseket és engedményeket póllo ujabh okiratokat szerezze meg és azokat l'elp.-re ruházza át; az alsóbirósági ítéleteket alp. t'elcbbezése folytán a fenti értelemben annyival is inkább meg kellett változtatni, mivel a kereset nem tartalmaz oly irányú kérelmet, h. alp. az eredetiek helyét pótló ujahb szerződések és engedmények megszerzésére köteleztessék és mivel ilyen kötelezettség megállapítására az A) és B) alatti okiratok sem nyújtanak alapot. A perköltség a per körülményeinél fogva lett kölcsönösen megszüntetve. (89. febr. 19. 5543. ÍJ. L. 90. 16.) 2. A szabad akaratelhatározást kizáró vagy gátló okok. 1. 1. Bp. tábla: Egybevetve a B. alatti szeiződésnek azon tartalmát. Tévedés a h. alp. a »Valova« nevü erdőrészben az 1884. évre vágatás alá eső 12 éves tárgyban. fákat adja el felp.-nek. a kihallgatott tanuk által bizonyított ama körülménynyel. h. alp. nem maga kezeli erdejét s ekként arról nem is birt tudomással, h. a mondott erdőrészben mily fák vannak, továbbá azon bizonyított körülménynyel, h. az eladottnak jelzett erdőrészben 1884. évre vágatás alá eső turnus nincsen, sem pedig ott 12 éves Iák nem találhatók, továbbá figyelembe véve a kihallgatott tanuknak azon vallomását, h. ők erről értesítették is felp.-t. sőt arról is. h. a mondott erdőrészben fát vágatni nem lehet ; bebizonyítottnak kellett tekinteni alp.-nek azon védekezését, h. akkor, midőn a B. alatd szerződés a felek között köttetett, a vágatás alá adott erdörészrtek megnevezése tekintetében tévedés forgott fenn s éppen ezért a szerződés tárgyában történt tévedés miatt, az maga is érvénytelen lévén, alp.-nek azon tényét, h. felp.-t megakadályozta a »Valova« nevü erdőrésznek vágatásában. kárlérités alapjául szolgáló cselekménynek nem lehet tekinteni, ezen irányban támasztott keresetével tehát felp. helyesen lett elutasítva. Viszont azonban a tévedésnek magánjogi következménye csupán az lévén. h. a szerződés a felek között érvénytelenné válik, de különben is arra nézve semmi jogos alapot nem hozván fel alp.. h. a felvett 90 frt foglalót visszatartsa, az e.-bírósági ítéletnek mváltoztatásával ezt járulékaival együtt felp.-nek meg kellett Ítélni. (85. febr. 4. 45925.) Caria: Hhagyja. (85. okt. 22. 4865. P. T. XII. 22.) 2. Bp. tábla: Jelen per elbírálásánál döntő első vonalban azon körülmény, h. a kérdéses adásvételre nézve ugy az alkudozás, valamint a kötés felp. és alp. meghatalmazottja között történt, miután pedig a mhatalmazási jogviszonynál fogva a mhatalmazott által kötött ügyletből folyó jogok s kötelezettségek a meghatalmazót. jelen esetben tehát alp.-t illetik, okszerűen következik, h. azon kérdés megoldását: vájjon a szóban levő adásvételnél fennforog-e tárgybeli tévedés? egyedül ama tények s cselekmények és az ezekből eredő jogkövetkezmények mérvadók, melyek a felp. és alp. mhatalmazottja közti jogviszonyon belül keletkeztek. E szempontból kiindulva, jelp. keresetének helyt adni kellett: mert a per adataiból kitetszőleg beigazoltatott, h. felp. Németh Antal alp. meghatalmazottja előtt azon szándékát fejezte ki. miszerint alp.-nek ama birtokát kívánja megvásárolni, mely felp.nek dévaványai »Zsombékakol« nevü birtoka tőszomszédságában fekszik, h is*
