Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

262 I. VAGYONJOG. Kamat. Letét után fizetendő kamat. Kamatok elévülése. Kamatok elévülése Ausztriában keletkezett jogügyletnél. li. kamat azért nem Ítéltethetett, mert az iránti kérés elkésetten, vsak a válaszban terjesztetett elő. Ezzel a jogerős Ítélet felp.-nek kamat iránti követelését nem tartotta fenn, és csak azt mondotta ki, h. annak legközelebbi oka. a miért kamat nem Ítéltetett, azon perrendi szempont volt. h. a kamat iránti kérés elkésve érvényesíttetett, a mi mellett igen megférő, h. az 583 fit 27 kr. megítélése által, a mi aztán nem perrendi, de magánjogi szempont, a kamathoz való igény ki lett zárva. A perköltségek az 1868. évi L1V. t.-cz. 251. §. alapján azért voltak kölcsönösen megszüntethetők. mert felp.-t a tőke-követelés tárgyában kelt jogerős Ítélet indokolása azon Íriszemben tarthatta, mintha ő utóbb még kamatot követelhetne. Ezen indokoknál fogva az. e.-biróság ítéletét kellett hhagyni. (83. okt. 1. 34920.) Curia: Hhagyja. (84. ápr. 8. 7931/83. M. J. 30.) 8. Bp. tábla: Az e.-biróság ítélete máltoztatik, telp. 150 fit'66 kr. iránti keresetével elutasittatik, mert felp. 600 írtnak 1869. évi decz. hó 1-ső napjától 1875. évi márcz. hó 12. napjáig járó 6°/0 kamatja iránt indította keresetét, azt azonban, h. K. János ezen 600 frtot határozottan azon kikötés mellett adta volna által a szolgabírónak, ez pedig alp.-nek megőrzés végett, h. alp. ezen összeget kamatoztatni tartozóit, alp. tagadása ellenére ki nem mutatta, ezeknél fogva felp. az egész 190 frt 20 kr. kamat iránti keresetével elutasítandó. (84. ápr. 1. 41135.) Curia: Hhagyja. (85. febr. 13. 4855. P. T. IX. 25.) IV. 1—2, Curia: A kamatokat tárgyazó részében a m.-bíróság ítéletemindkét rendű alp. ellenében akként változtatik meg. h. a kamat csak 1884. ápr. 6-ától kezdve ítéltetik meg;. mert az 1883. XXV. t.-cz. 19. §-a értelmében a kamatok három év alatt elévülnek s az elévülési határidő az idézett törvényszakasz szerint már 1883. év végétől számitható, ennélfogva jelen esetben a kamatok csak a keresetnek 1887. ápr. 5-én történt beadását megelőző három évre voltak felp.-ek részére megítélendők ; ezen felüli kamatkövetelésükkel pedig felp.-ek elutasitandók voltak, mert az elévülést csak a beadott kereset szakasztja félbe, a megintés, akár felmondás által pedig az elévülés megszakitottnak csak az esetben tekintellietnék, ha az adós a hitelezőnek kamatkövetelési jogát nyilván vagy hallgatag beismerte volna, mi az előadottak szerint jelen esetben nemcsak a kamat, hanem a tőkekövetelésre nézve sem történt meg. (89. jan. 3. 7973. Dl. XXII. 294.) Azonos határozatok: Bp. tábla: 78. ápr. 25. 36252. (Ü. L. 89. 31.) 3. Curia: A kamatra nézve mindkét alsóbiróság ítéletét meg kellett, változtatni és az eskü le nem tétele esetén is a végrehajtást az 1884. okt. 27-től számítandó kamatra kellett korlátozni, mert az 1883, XXV. t.-cz. 19. §-a szerint a kamat elévül, ha azt a hitelező három év alatt nem követeli;. minthogy pedig az a körülmény, h. jelen esetben a kamat 1869. máj. 1-től van megítélve, sőt a nevezett törvényszék 1870. ápr. 27. 51162. sz. a. kelt végzésével már a végrehajtás is el volt rendelve, az idézett törvény rendelkezésén nem változtat, mert az e tekintetben kivételt nem foglal magában; ennélfogva tek., h. végrehajtató alp. ujabb végrehajtási kérvényét csak 1887. évi október 17-én adta be, a kamatokat csak az ezen napot megelőző három évre követelheti. (89. okt. 25. 5517. .1. 90. 22.) 4. Curia: A keresethez A. alatt csatolt kötelezvény Bécsben 18551 márcz. 28-án keletkezett, a kötelezvény élére vezetett ezen szavakból pedigr >Uerrn Josef L. Cohn hier.< — minth. ennek ellenkezője a per során nem.