Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
í. VAGYONJOG. 261 telések sorába kétségtelenül felp.-t árvakövetelések per utján behajtása körül felmerült ügyvédi munkadijai és költségei iránt alp. árvaszék ellenében illeteti követelés is tartozott, és pedig ugy azon oknál fogva, mert a nyilván felp., mint megbízott, és alp.. mint a megbízó gyámhatóság utódja, közt létezett számadási viszonyból származott, valamint azon oknál fogva is, mert az ügyvédi dijak és költségek megállapítása törvény és törvényes gyakorlat által a bíróra van bízva, ennélfogva alp. árvaszéket, mely felp. részére ügyvédi dij és költség iránti követelése után az 55984/80. sz. m.-bírósági Ítélettel a felp. által számadásaiban felszámított 1300 írt 78 kr., számadási perbeli válaszában felszámított 835 frt 4 kr. helyett 583 fi t 27 krban megállapított összeget ez utóbbi Ítéletben kiszabott határidőn belől fizette le. késedelmes fizetőnek tekinteni és ekként a kérdéses ügyvédi dijak és költségek után megállapításukat megelőző időre felp. által követelt késedelmi kamatok fizetésére kötelezni nem lehet, még pedig annál kevésbé, mert, h. felp. munkadijai és költségei nem már előbb, hanem csak 1881. évben (a midőn a Curiának ítélete hozatott) állapíttattak meg véglegesen, ez iránti mulasztás nem •egyedül alp. árvaszéket, hanem egyaránt felp.-t is terheli, mert el is tekintve attól, h. felp. által 1862. évben az árvaszékhez benyújtott számadásai rendesen felszerelve nem voltak, a mennyiben az általa behajtott árva-pénzek, nek a nagyszombati adóhivatali pénztárba lett befizetése hiteles másolatban •és csatolható ellen-nyugtákkal, ill. letéti végzésekkel saját beismerése szerin^ nem igazoltattak, felp.-t mi sem gátolta abban. h. számadásainak felülvizsgálásával késedelmeskedő alp. árvaszéket azonnal az első sikertelen szorgalmazásai után a törvény rendes utján számadásainak helyeslésére szorítsa és dijainak és költségeinek birói megállapítását és alp.-nek azokbani marasztalását szorgalmazza, a mint ezt csak alp. számadási felhívási keresetének beadásával tette. Mindezekhez képest tehát, és még azon oknál fogva is, mert oly melléktárgy, mint a milyen a töke-követelésnek a kamatja, mely a töke-követelésre mint a főtárgyra jogosult fél által a fötárgygyal együtt követeltetlutett volna, de nem követeltetett. sem későbbi érvényesítése már a keresetben nyilván fenn nem tartatott, külön per utján nem követelhető (Curia 82. nov. 16. 3271.), felp.-t keresetével elutasítani kellett. (83. jun. 28. 5427.)* Bp. tábla: Hhagyja. Indokok: Felp. keresetének az áll útjában, h. felp.-nek. alp. elleni követelése már ítélt dologgá vált akkor, midőn alp. felp.-nek jogerejü Ítélettel 583 frt 27 kr. megfizetésében lett végrehajtás terhe alatt elmarasztalva. Az 583 frt 27 kr. tárgyában mondott ítéletnek nemcsak arra van kihatása, h. felp. alp. ellen az 583 frt 27 krt újra nem perelheti, de arra is. h. a követelés után, mely kamat nélkül lett megítélve, kamat iránt utóbb ne perelhessen, és pedig annyival kevésbé, mert már a kamat Járulékos természetéből következik az, h. ha a kamat a tőkével együtt nem érvényesíttetett, vagy legalább nem kellő módon s a töke magában véve Ítéltetett meg, a kamat iránti követeléssel utóbb fellépni ne lehessen. Az itélt dolog természetében rejlő következésnek az egyáltalában nem szolgálhat hátrányára, h. •az 583 frt 27 kr. tárgyában mondott jogerejü Ítélet indokolásában azt emliti. * A tszék ítéletében idézett és ezen határozattal azonos curiai ítélet lelp.-t keresetével elutasította, »mert ők azon föld birtoka után, a melynek elvont hasznát követelik, már megelőzőleg keresetet indítottak és sikerrel érvényesítettek, de abban az elvont hasznokat igénybe nem vették, sőt jogukat azokra fenn sem tartották. Már pedig az oly melléktárgy, mely a főtárgyra jogosult fél által a fötárgygyal együtt követeltethetett volna, de nem követeltetett, külön per utján többé nem követelhető". (P. T. VIII 6.)