Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
[. VAGYONJOG. 255 inkább jelen esetbon. midőn a per folyamán az is kiderült, h. peres felek a A kötelezettházasság mkötését az utóbb nem sikerült, vagyoni egyezkedéstől tették ség jogcíme, függővé. Kellett tehát a per folyamán önjogunak ismert elsőrendű alp.-t a jegyajándéknak visszaadására, dl. a tanuk által bizonyított jegyajándék értékének mfizetésére kötelezni. K. Lipót és H. Dávid pedig azt bizonyítván, h. másodrendű alp. ígérte ezen jegyajándéknak visszaadását, minth. ezen Ígéretben elismerte azt. h. a/, érintett tárgyak felett rendelkezhetik is. másrészt pedig ebben a tárgyak visszaadására kötelezettség is foglaltatik, ugyanez ítéletben kitett feltételekhez képest e tárgyak visszaadására, vagy azok értékének mtérítésére kötelezendő volt. (83. decz. 28. 6148.) Curia : A m.-bíróság ítélete azon indokoknak, mely szerint a házasság nem sikerültével a jegyajándék a fél hibájától eltekintve, minden esetben visszaadandó lenne, elhagyásával hhagyatik. (84. jun. (5. 1425. P. T. VIII. 16.) Azonos határozat: Lfi. ; 11. szept. 25. 7528. 4. Bp. tábla : Részben alp. beismerésével, részben a felp. által felhívott tanuk vallomásával bizonyítva van, h. alp. fia és felp. leánya közt történt eljegyzés alkalmával mind alp.. mind felp. egyenként 100 frtról kiállított váltót tdtek le egy zárt borítékban A. Sándor paksi rabbi kezéhez, oly közös megállapodás és kötelezettség mellett, h. felek közül az, kinek családja részéről az eljegyzés ok nélkül felbontva lesz. a váltó értekét, mint kötbért és előre megállapított biztosítéki összeget a másik félnek megfizetni köteles. A. Sándor pedig; a váltókat tartalmazó borítékokat, ill. váltókat az eljegyzés felbontása esetére a biztosítéki összeg érvényesithetése végett az eljegyzés felbontására okot nem szolgáltató félnek adja ki. Alp. beismerésével továbbá bizonyítva van az is, h. a kereseti váltó az általa a mondott czélból kiállított váltóval azonos. Alp. kifogásának lényegét az képezi, h. a kereseti váltó A. Sándor rabbi által jogtalanul lett kiadva felp.-nek. s h. ebből következve, felp. kereshetőségi joggal nem bír; továbbá az. h. a váltó mint a házasságczéljából történt eljegyzés biztositékául szolgáló összegről, tehát törvény által meg nem engedett czélzattal kiállított és elfogadott, törvényes jogczim hiányában nem érvényesíthető. Minthogy azonban alp. nem tagadván, beismerte, h. a kérdéses eljegyzés fia által minden ok nélkül, ill. felp. és családja kezdeményezése vagy arra okot szolgáltató cselekménye nélkül lett felbontva, s igy A. Sándor csak a nyert utasításhoz képest járt el akkor, midőn a nála letétcményezett váltókat felp.-nek kiadta; s minthogy hazai törvényeink szerint az eljegyzés alkalmával az egyik fél egyoldalú visszalépése esetére bizonyos kötbér vagy kártérítési összeg kiköthető és ennek alapján követelhető, és igy alp. mint felp. leányát eljegyző fia helyett f'elp.-sel, mint a másik jegyes és gyámjával és képviselőjével kötött szerződés ellenében másik kifogással nem élhet: minthogy továbbá alp.-nek azon további kifogása, h.. a váltóra értéket nem kapott, miután ez a fentiek szerint kikötve nem volt, alappal nem bir, a feltétel pedig, melyhez a fizetési kötelezettség kötve lett. t. i. az eljegyzésnek alp. fia részéről ok nélkül felbontása bekövetkezett: minthogy végre aJp. által a viszonválaszban felhozott azon kifogás, h. felp.-nek a kereseti összeget képező kára nem volt, miután ezt a váltóeljárás 16. és 21. §-a értelmében kellő időben és helyen nem érvényesítette, de azt, h. a fizetés kár t'enlétének kimutatásához lett kötve, nem is állította, figyelembe nem jöhet: a különben minden lényeges kellékekkel bíró váltó értékét alp. megfizetni köteles. (86. máj. 5. 859.1
