Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
T. VAGYONJOG. 241 45. Curia : Tkvi kitörlési keresetnek a bekeblezés eredeti érvénytelen- jkvj rendtarsége miatt akkor van helye, ha a bekeblezésre fennálló törvényes szabályok fás. ügyeimen kivül hagyattak; a nagyenyecli ref. tanoda és Sz. K. és társainak ^48. §. váltságügyében megállapított dézsmaváltság tartozásoknak bekeblezése pedig jogérvényes Ítéletek alapján, tehát törvényes alapon és módon történt, s jogerős birói ítéletek alapján történt bekeblezést azok belső kelléke, ül. jogossága indokából törlési keresettel mtámadni nem lehet; minélfogva a kettős dézsmaváltsággal terhelt felp. az ellenében, kinek részére a váltsági összeg megáll api Itatott, váltság iránti igénye azonban nem nyugszik jogszerű alapon, csakis a törvény rendes utján kereshet orvoslást. (86. febr. 1. 6029. Ü. L. 86.) 46—49. Curia: Végrehajtási zálogjog törlése iránti törlési keresetnek eredeti érvénytelenség okából a tkvi rendt. 148. §-a értelmében helye nincs, hanem a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása a végrehajtási törvényben előirt keresetek és jogorvoslatok utján szorgalmazandó. (2637/85.) Azonos határozatok: Curia: 85. márcz. 31. 7805/84. (P. T. X. 5.) — 2040/88. — Bp. tábla: 1123/85. 50. Curia: A tkvi rendt. 148. §-a szerint a per bir újának végrehajtást rendelő végzése alapján eszközölt zálogjogi bekebelezések eredeti érvénytelenség miatt törlési keresettel meg nem támadhatók ugyan, de a dolog természetéből folyólag csak azon esetben, a midőn a végrehajtási zálogjog bekeblezése azon személynek ingtl.-aira eszközöltetett, a ki a per birája által a behajtás alatt levő követelésben elmarasztaltatott s a ki ellen a végrehajtás elrendelve lett; minthogy azonban a kereseti előadás szerint felp. a végrehajtásilag bekebelezett követelésben alp.-ek részére elmarasztalva s a végrehajtás ellene elrendelve nem lett, ezen kereseti állitások pedig, tekintettel arra, h. alp.-ek a perfelvételre szabályszerű megidéztetésük daczára sem jelentek meg, a törv. rend. 111. §. szerint valóknak tartandók, minthogy továbbá felp., a mennyiben a végrehajtásról nem értesíttetett, igénykeresettel nem is élhetett, a követelésben elmarasztalt és végrehajtást szenvedettel hasonnevű felp. ingtl.-ára tévesen eszközölt végrehajtási zálogjogi bekeblezések törlése elrendelendő volt. (83. máj. 4. 6707. Dt. V. 79.) Ellenkező határozat: 51. Curia: A fennforgó törlési kereset azon körülményre van alapítva, hogy a 72864. sz. váltótszéki fizetési meghagyás, és az annak alapján keletkezett végrehajtási végzés nem felp., hanem egy más hasonnevű személy ellen hozatott, h. tehát ez utóbbi végzés felp.-nek zsámbéki 348. sz. tkjkvben foglalt ingtl. vagyonára eredetileg érvénytelenül'foganatosíttatott. Habár kétségtelen, h. az ily sérelem orvoslása végett az 1881. LX. t.-cz. 108. §-ában kivételesen rövidebb eljárást állapított meg, sem ez, sem a tkvi rendelet 148. § ának az érvényen kivül álló osztr. polg. perrendtartásra hivatkozása, a nem marasztalt tkvi tjdonost meg nem foszthatja azon jogától, h. a téves bejegyzés folytán ingtl. vagyonára nehezülő érvénytelen bekebelezést a tkvi rend. 148. %-án alapuló rendes törlési keresettel támadhassa meg. Nem lévén pedig a kereseti tényállásnál fogva vitás azon kérdés, vájjon alp. adósa a váltóbiróság által helyesen lett-e marasztalva, és ellene a végrehajtás általában elrendelve, alp.-nek odairányuló védekezése, h. a jogerős váltóbirósági marasztaló végzés ellenében csak a perújítás állhatna felprendelkezésére, figyelembe nem jöhet, mert ha bebizonyittatik. h. nem felp. azon személy, a ki marasztalva lett, ennek az alp. és marasztalt adósa közti jogviszonyhoz mi köze sem lévén, perújítással élnie sem joga, sem oka Márkus. Fe!sőbirósági határozatok. 16
