Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

220 1. VAGYONJOG. Tkvi rendtar- jog feltétlen bekeblezésére magában elegendő, még akkor is. ha az az adós tás. részére kiállított adóslevél hiányzó jogczimét nem pótolja. (81. ápr. 27. 1270. 95. §. Dt. r. f. XXVII. 74. 165.) 7. Bp. tábla: A szőlló's-ardói . . . tkjkvben bejegyzett tjdonjogi elő-, jegyzés igazoltnak mondatik ki. és az 1872. évi nov. hó 11-én kelt adásvevési szerződés alapján a tjdonjog a fenti tkjkvekben foglalt ingtl.-okból ]!. Andrást illető jutalékra R. József hagyatéka és R. János javára az 1882. évi február hó 4-iki rangsorozaltal feltétlenül bekebeleztetni rendeltetik. Indokok: A tkvi rendt. 95. §-a szerint a 87—91. §§ eseteiben kieszközölt előjegyzés igazolása annak, ki ellen az előjegyzés kieszközöltetett, vagy jogutódjának a bekeblezésre alkalmas nyilatkozata, v. az ellene per utján hozott jogerejü hat. alapj. történik, miből önként követk., h. nyilatkozat hiányában a kereset az ellen indítandó, a ki ellen az előjegyzés kieszközöltetett, tehát miután jelen esetben az előjegyzés R. András [ellenében van nyilvánkönyvileg bejegyezve, helyesen lett a kereset ellene megindítva. Ennek előrebocsátása után : az ügy érdemében, tekintve, h. R. András alp. a keresetre kitűzött tárgyalásra szabályszerű megidéztetése daczára meg nem jelent, és h. ennélfogva azon felp.-i állítás, h. alp. eladó a kérdéses ingtl.-ok tjdonjogának R. József és János vevők javára leendő bekeblezésére az engedélyt határozottan megadta a polg. prts 111. §-a értelmében azért is valónak tekintendő, inert azon állítást a keresethez ^mellékelt eredeti szerződés is támogatja, a keresetnek helyt adni és e.-birósági ítélet mváltoztatásával az ügy érdemében mint fentebb Ítélni kellett. (83. szept. 18. 27756.) Curia: Hhagyja. (84. decz. 3. 1675. P. T. IX. 15.) 8—9. Curia: Ha a zálogjog előjegyzése a csőd megnyílta előtt eszközöltetett ki: az utóbb megnyílt csőd az előjegyzés igazolását nem gátolja; és ha a követelés a felszámolás alkalmával valódinak ismertetett el, e megállapítás a követelés valódisága tekintetében ítéletet pótol. (84. ápr. 17. 3955. Dt. IX. 113.) — Azonos: Curia (83. szept. 19. 1589. Dt. VI. 134.) 10. Nagyváradi tszék: Az ezúttal is eredetben bemutatott két rendű váltó és az adós Z. Sándor által 1888. évi nov. 2-án kiállított bekeblezési engedélv alapján a b.-újfalui tkjkvben R. Kálmán javára 180 frt tőke er. előjegyzett zálogjog — mint igazolt — bekebeleztetni rendeltetik s foganatosítása a tkvi irodának mhagyatik. Curia: Hhagyja. Mert: A 13078/88. sz. zálogjogi előjegyzés, a kérelemhez képest és a tkvi rendt. 71. §-ának megfelelően Z. Sándor elleu rendeltetett el, mint a ki a kérvény beadásának időpontjában a b.-ujfalusi 740. sz_ tkjkvben tjdonosként volt bejegyezve; az a körülmény pedig, h. Z. Sándor ellen a zálogjog előjegyzésével egyidejűleg B. István és M. Rebeka javára tjdonjogi bekebelezés rendeltetett el. csak azt eredményezheti, h. a zálogjog előjegyzése a tkvi rdts. 95. §-a értelmében akár Z. Sándornak, akár pedig az imént megnevezett nyilvánkönyvi jogutódának nyilatkozata által igazolható. A tábla tehát az idézett 95. §-nak téves értelmezésével mondotta ki azt, ha kérdéses előjegyzés igazolásához a Z. |Sándor bekeblezési ^nyilatkozatán kívül még az ő tkvi jogutódának bekeblezési engedélye is szükséges. (89. okt. 16. 7076. M. I. 277.) 11. Bp. tábla: A csődtömeggondnokot törlési kérvényével elutasítjamert a tömeggondnok az előjegyzést kérő hitelezőnek azt az állítását, hogy a vb. J. István ellen tkvileg még a csőd kiütése előtt előjegyzett 46L frt