Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. 207 kir. kincstár ellen bekeblezett 330,000 frtos zálogjog más tkjkvi ingtl.-okra, Tkvi rendtarmini további egyetemleges mellékjelzálogokra. I;terjesztessék. A kérelemnek tás. hely adatott, meri a bemutatott nyilatkozatok önálló zálogkötési szerződést tar- 81. §. ialmaznak (osztr. ptk. 1368. §-a) s azokban azon kölcsönjogügylel is részletesen elő van adva, melynek biztosítására a kért zálogjog szolgál, a nyilatkozat tehát nem tekinthető oly egyszerű bekeblezési engedélynek, mely mellé a tkvi rend. 81. §. c) pontja értelmében a jogügylet alapjául szolgáló okirat is felmutatandó lenne; meri e szerint a hivatkozott okmányok a tkvi rend. 112. §-ához képest a zálogjognak mellékjelzálogilag való bekebelezését elrendelni kelleti. (2722/85.) 11. Bp. tábla: A zálogjogot bekebelezni rendeli: mert a kérvényhez A) alatl csatolt kötelezvény szövege szerint a zálogjog'Mag biztosíttatni kért követelés egyezségből keletkezett, tehát összege vitás igény kielégítéséül köteleztetett: meri ekként emez okmányban a követelés jogcziine ez utón elfogadhatókig jelezve lévén s az egyébként a tki rend. 81. és 82. §§. kellékeinek m fel elvén : annak alapján a kért zálogjogi bekeblezést megengedni kelleti. (16919 88.) 12. Bp. tábla: Az e.-bírósági végzést mváltoztatja s a C. 1. alatt bekebelezett zálognak engedmény által történt átruházását G. T. czég javára bekebeleztetni rendeli; mert a magára az eredeti adóslevélre vezetett engedménynek az engedményes által történt elfogadása iránt — tekintettel arra. h. engedményes czég az eredeti adóslevélnek birtokában van s a szóban lévő engedmény érvényesítéséül folyamodik tulajdonjogának az átengedett zálogjogra való bekebelezéseért — semmi kétség lenn nem foroghat; s mert az engedményt tartalmazó okirat a bekebelezéshez a tkvi rend. 81. és 82: Ígérteimében mkivántató minden kellékkel el van látva. (23377 88.) 13. Curia: Tek.. h. az 1881. 60. t.-tz. 136. §. második bekezdése szerint a perbíróság által elrendelt zálogjogi bekebelezést, a mennyiben tkvi akadály fenn nem forog, foganatosítani köteles ; azon körülmény pedig. h. az alp.-ek közül csak az első, H. Imre van névszerint mnevezve, ily akadályt nem képez; tek. továbbá, h. a perbíróság által K. Pál és K. András ellen az egész összeg erejéig van a kielégítési végrehajtás elrendelve és a tkvi hatóság annak bírálatába, h. ezen összeg mindegyiket csak felében avagy egyetemleg terheli-e, nem bocsátkozhatik: az e.-biróság (bekebelezést rendelő) végzése hhagyatik. (83. márcz. 16. 1341. Dt. IV. 282.) 14. Bp. tábla: Kérvényezőket elutasítja: mert a helyhatóság olyan ténykörülmény igazolására, hogy valamely magánokiratot a hasonnevű személyek közül melyik állított ki. hivatva nem lévén, a bemutatott községi bizonyitványnyal nem tekinthető megszüntetettnek az az aggály, hogy az idősebb K. Katalin ellen J5) 12. sorsz. alatt kieszközölt és jelenleg törültetni kért tulajdonjogi bekebiezés alapjául szolgáló szerződést amaz ifj, K. Katalin állitotta-e ki, a ki a kérdéses szerződés kiállítása után lett csak tjdonos társul Hi 15. sorsz. a. bejegyezve s minthogy e miatt a kért tulajdonjogi bekebiezés meg nem engedhető, az azzal kapcsolatosan előterjesztett tulajdonjog törlése iránti kérelem nem volt teljesithető. (89. okt. 24. 24790.) Curia: Hhagyja, mert a G. Jánost és nejét illető tulajdoni jutaléknak a korábbi tjdonos (K. Katalin) nevére való átíratása nem a G. János és neje javára bekeblezett tulajdoni jognak törlésével s tehát nem a bekeblezés: előtti állapot visszaállításával, hanem a G. János és neje nevén álló birtok-