Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

208 í. VAGYONJOG. r«n«ltar- résznek a korábbi tjdonosra (K. Katalin) való átruházásával s ennek nyotás. mán a tulajdoni jognak K. Katalin javára való formaszerü bekeblezésével és 81. §. harmadik személyek részéről időközben szerzett nyilvánkönyvi jogok érintetlenül hagyásával lenne eszközölhető, ez pedig az átruházó G. Jánosnak és nejének és a jogszerző K. Katalinnak kölcsönös hozzájárulásával kiállítandó kétoldalú szerződés alapján történhetnék meg, mely szerződés hiányát a C) alatti egyoldalú s belceblezési engedélyt különben sem tartalmazó nyilatkozat nem pótolhatja; és mert annak igazolásául, hogy az A) alatti adásvevési szerződés tárgyát nem ama K. Katalin birtokrésze képezi, a ki a szerződés kiállításának idejében volt a tkvben tjdonostársként bejegyezve, hanem ama K. Katalin jutaléka, a ki a tkvbe tjdonosul a szerződés kiállítása után jegyeztetett be. ez utóbbinak az A) alatti szerződést kiegészítő pótnyilatkozata kívántatnék, ilyent azonban kérvényezők fel nem mutattak. (90. ápr. 10. 593. J. 90. 81.) 15. Bp. tábla: A kérvényezőket elutasítja; mert az A. alatti szerződéssel B. Mátyás a salgói 72. sz. tkvbe iktatott ingtl.-nak egy részét B. szül. L. Teréznek s gyermekeinek adta el, a nélkül, h. a vevő gyermekek a szerződésben mnevezve volnának s azok a szerződéshez hozzájárultak volna, avagy h. a szerződés, ha a gyermekek között esetleg kiskorúak is voltak, gyámhatóságilag jóváhagyatott volna és mert a B. alatti szerződés, a menynyiben azzal B. szül. L. Teréz az A. a. szerződés szerint gyermekei nevében a megvett egész ingtl.-t adta el, eme gyermekre vonatkozólag ugyan [ama hiányokkal bir, melyet reájuk, mint az A. alattiban szereplő vevőkre nézve fennebb előadvák. (88. jun. 13. 55782.) Curia: Az e.-bíróság végzése hhagyatik az eredetben is becsatolt okiratokra és a jelzálogos hitelezőkre vonatkozó indokolásánál fogva és azért, mert az 188G. évi okt. 10-én kelt egyességet néhai B. János gyermekei, mint szerződő felek nem írták alá, az egyességhez özv. B. Jánosné csak saját személyében járult és bekebelezési engedély csakis az utóbbi részére adatott; ily körülmények között, tehát az egyességnek azon kitétele, h. az átruházó jutalékát az özvegy és a »gyermekek« részére engedte át, a tulajdonjognak az özvegy javára leendő bekebelezését annál kevésbé akadályozhatja, mert ezen ->gyermekek« megnevezve sincsenek; ezenfelül pedig azok. kikre néhai B. János jutaléka öröklés czimén utóbb hekebeleztetetl, az egyességre vezetett nyilatkozat szerint a tulajdonjog bekebelezésében mnyugodtak ; továbbá, mert a lejegyzés a kérvény benyújtása szerinti rangsorozatban lévén eszközlendő: az az előző jelzálogos hitelezők érdekeibe nem ütközik és végre mert az eredeti átruházó örököseinek azon kifogása, hogy az egyességileg kikötött összeg lefizetve nincs, a feltétlen bekebelezési engedélylyel szemben tekintetbe nem vehető. (89. máj. 29. 8836. J. 89.126. i 82. §. 1. Jjfi. ,• Ha az ingtl. átadója irni nem tud s a szerződési okiratban nincs kitüntetve, h. a ptr. 168. §-a rendeleteinek elégtétetett: ezen okirat a tulajdonjog bekebelezése tekintetében érvényesen kiállitottnak nem tekinthető. (81. ápr. 27. 2513. Dt. r. f. XXVII. 197.) 2. Bp. tábla: A becsatolt nyugta a tkvi rendt. 82. §. c) pontjában körülirt, valamint egyéb törvényes kellékeknek megfelel; mert a ptr. 168. S-ának az a követelménye, h. az irni és olvasni nem tudó áltat kiállított ctkiraton egyúttal az is bizonyítva legyen, h. az okirat a kiállítónak Kimagyaráztatott, tkvi ügyekben nem alkalmazható; a felfolyamodásban <n