Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
L VAGYONJOG. hető jóhiszemű megbizás nélküli ügyviselőnek és meri felp. e beruházások Birtok, eltávolítását önként megajánlván, azok felett alp. szabadon rendelkezhetik. Curia: A m.-bíróság ítélete hhagyatik. Indokok: A m.-bíróságítéletének íélebbezett része azért volt hhagyandó. mert a kereseti ingatlan az ítélet érintetlen hagyott része él teimében felp.-nek megítéltetvén, azon kérdés, hogy az alp. — mint birtokos — által ezen ingatlanra tett beruházások megtéríttessenek-e s mikép? mint az ingatlan kibocsátásával különben is összefüggő jogi kérdés, a m.-bíróság által már azért is megoldandó volt, mert a kérdésben az elsőbiróság részben érdemileg itélt akkor, midőn az elutasítás indokául az összeg bizonyitatlan voltát hozza lel. A m.-bírósági megoldás módozata pedig alp. részéről megnyugvással fogadtatván: azt nemcsak azért kelleti hhagyni, mert felp. a módozatot a per során hangsúlyozta, hanem azért is. mivel a birtokost az állag sérelme nélkül elválasztható beruházások elvitele, jó- vagy rosszhiszeműsége esetében egyaránt megilletik; a szőlőültetvények elvitele pedig az előbb szántás alá müveit területről az állag sérelme nélkül elvihetők és hogy az ekként történjék s hogy az ingatlan az ültetvények elvitele esetében szántásra alkalmas karban adassék át, az ítéletben megszabott intézkedés jogi és így már eleve feltételezett következményét • képezi; továbbá, mert, az elvont haszon tekintetében az ingatlan jövedelmének jelenleg bizonyított mennyisége részben az alp. által tett beruházás eredménye lévén, ez összegben felp. részére meg nem ítéltethetett; annak pótlásául tehát a rosszhiszeműség, vagyis a m.-bíróság Ítéletének érintetlen hagyott részében •a birtoklás jó- vagy rosszhiszeműségénél követett szempontból is helyesen lett más adat hiányában csakis a felp. által valóban szenvedett kár, vagyis a birtokában maradt ingatlanért adott vételár kamatában szenvedett veszteség megítélve. (89. szept. 26. 321. J. 89. 44.) III. 1. Deési tszék. Felp.-ek keresetűkkel elutasittatnak. mert: R. Áron -4 birtokos álcsó'dadcjs haszonvételi joga a per tárgyává tett beltelekre nézve szabálysze- tál húzott rüen be volt kebelezve, s így ezen telekhaszonvételi joga a csődnek szabály- hasznok megszerűen lett feljegyzése után jogszerüleg lett a R. Áron csődtömege javára térítése. mint csődvagyon leltározva s ennélfogva már ezen haszonvételi jog bejegyzésénél fogva a per tárgyát képező' telek hasznai a R. Áron alperes csődtömegét jogszerűen illetik stb. A később a haszonvételi jog törlése iránt a telekkönyvi hatóságnál indított per daczára, a pertárgy haszonvétele azon > okból élveztetett kártérítési felelősség nélkül az alp. csődtömeg által, mert' felp.-ek mivel sem bizonyították, hogy a telekkönyvi perben keletkezett s jogerőre emelkedett ítélet alp. csődtömeg perügyelője vagy tömeggondnokának valóban kézbesittetett. Mv. tábla: A tszék ítélete megváltoztattatik és R. Áron csődtömege köteles elvont haszonélvezet fejében.. .megfizetni stb. Indokok: Felp. a k' icsetéhez csatolt harmadbirói ítélettel igazolta, hogy a.. .sz. telekkönyv tulajdoni lapján...sz. a. foglalt bejegyzés mint hibás, töröltetni rendeltetett. — Es így felp.-nek az érintett épületes belső telekhez való kizárólagos használati joga bizonyítva van ; tekintve már most, hogy az érintett telek haszonélvezeti joga a csődtömeg javára leltározva sem volt, hanem annak a csődtömegbe bevonása csak később 1878. évben hiányos felvilágosítás-vétel alapján eszközöltetett; tekintve, hogy az érintett harmadbirói ítélet megtörtént kézbesítése mellett a vélelem szól; tekintve végül, hogy más kárával senki sem gazdagodhatik és hogy az alp. csődtömeg ezen keresetlevél v
