Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

4 \. VAGYONJOG. Birtok. kézbesítése után mindenesetre rosszhiszemű perlekedőnek mutatkozik, mindezeknél fogva az alp. csődtömeget az évenkinti haszonériéknek megtérítésére kötelezni kellett. Curia: A m.-biróság itéíete az osztrák polg. tvkv. 338. §-hoz képest oly módosítással, hogy alp. csődtömeg 78. oki. 26-tól mint a törlési per leiekkönyvi (eljegyzési napjától kezdve a kérdéses heltelek visszabocsátásáig évenkint tartozik a 40 frt tőkét megfizetni, indokainál fogva helybenhagyatik. (82. 587. D. 111. 50.) 2. Szolnoki tszék: Köteles alp. a kereseti ingatlant felp. birtokába bocsátani, továbbá elvont haszon fejében 1882. évtől kezdve évenkint 58 Irt 25 krt fizetni. Indokok: A kereseti fekvőség tulajdoni joggal felp. L. Zsuzsannát illeti, és ez 81. nov. 21-én történt férjhez menetelével nagykorúságai elérte, 5 vagyonának önálló kezelésére árvaszékihg is jogosítva, másrészről ugyanez alkalommal alp. az általa kezelt vagyonok átadására felhiva lett. .Miután egyfelől a tulajdonjoggal össze van kötve a birtokjog, annak használata és azon jog is, hogy abból a tulajdonos minden mást kizárhat és eltartóztatott sajátját visszakövetelni jogosult, más felől alp. a beismerés szerint birtokában tartott kereseti fekvőségre nézve oly jogczimet, mely szerinl azt felp. önjoguvá váltával használatában megtarthatni jogosult lenne. kimutatni nem tudott, amennyiben sem abból, hogy az ingatlanon zálogjoga van 240 frt erejéig bekebelezve, alp. használati joga nem következik, si n arra S. D. tanú azon vallomása, hogy ő mint községi elöljáró beleegyezett abba, hogy mig alp. zálogjogi követelése kijizetve nem lesz. a kérdéses fekvőséget alperes használhatja, egyáltalán jogos alapot nem nyújt: mindezeknél fogva stb. Egyszersmind, minthogy felp. önjoguságát az 1881. évi termés elvétele után, 1881. szept. 21-én érte el. a következő évtől fogva elvett tiszta hasznoknak megtérítésére kötelezendő volt. Bp. tábla: Az első bíróság Ítéletének az elvont haszonra vonalközé} felebbezett részéi mváltoztatja, az elvont haszont csak 85. szepl. 8. napjától számítva Ítéli meg. Indokok : A keresetlevélnek kézbesítésétől számítva a jóhiszemű, birtokos is a rosszhiszemüvel egyenlő elbánás alá esik, vagyis az elvont hasznot megtéríteni tartozik, tehát az első bíróság a 85. szept. 3-tól, mint a keresetlevélnek kézbesítésétől, helyesen kötelezte alp.-t az elvonI haszon megtérítésére. Ellenben az alp. a pernek adatai szerint a keresetlevél kézbesítése előtt nem tekinthető rosszhiszemű birtokosnak, ebből az indokból ;iz első bírósági ítéletnek azt a részét, a melyben alp.-t a keresetlevél kézbesilését megelőző időre is kötelezte az elvont haszonnak megfizetésére, megváltoztatni kellett stb. (89. szept. 3. 4984. sz.) Curia: A m.-biróság Ítélete hhagyatik, de azzal a változtatással, hogy alp. felp.-nek az elvont hasznot a 85. aug. 13. napja és 85. szept. 8. napja közötti időre is megfizetni tartozik, mert a kereset indításától kezdve alp. a birtoklás tekintetében jóhiszeműséggel többé nem védekezhetik stb. (90. márcz. 5. 9041. .1. Sz. 11. 640.) 3. Bp. tábla: Alp. a felp. leijével kötőt! adásvételi szerződés folytán jutván a kereseti ingatlan birtokába, a kereset indítása előtt rosszhiszemű birtokosnak nem tekinthető, a kereset indítása után azonban jóhiszeműséggel többé non védekezhetvén, ezen időponttól a haszonvételek megtérítésére is kötelezendő volt. (83. ápr. 18. 5725ő. 1). VI. 319.)