Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

i6 Büntetőjogi Döntvénytár. II. Az 1848: XVIII. tcz. 13. és és 33. §-okban megállapított felelősség nemcsak fokozatos, hanem kizárólagos is. Minthogy pedig a sajtótörvény taxative felsorolja azon személyeket, kik sajtó utján elkövetett bűncselekményekért büntethetők, ezzel ki vannak zárva a Btk. 69. §-ában meghatározott részességi esetek. (Curia 1905 deczember 14. 10753/905. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A fömagánvádló képviselője a BE*. 385. §. 1. a) pontja alapján ifj. F. S. és F. L. felmentése miatt jelentett be semmiségi panaszt. Nyilvánvaló, hogy a panasz a kir. tábla Ítéletének azt a jogi kijelentését támadja meg, hogy a sajtótörvényben elfogadott fokozatos felelősségi rendszer abban az esetben, midőn a szerző tudatik, kizárja a sajtótermék létrejötténél vagy terjesztésénél való egyéb közreműködésért a felelősséget. A kir. tábla jogi nézete helyes. Az 1848 : XVIII. tcz. 13. és 33. §§-ban megállapított felelősség nemcsak fokozatos, hanem kizárólagos is. Kitűnik ez az 1880 : XXXVII. tcz. 7. §. 2. bek.-ből, melyszerint a sajtótörvényben megállapított felelősségi rendszerrel ellentétben álló köztörvényi intézkedések a nyomtatvány utján elkövetett büntetendő cselekményekre nem alkalmazandók. Minthogy pedig a sajtótörvény taxative felsorolja azon személyeket, kik sajtó utján elkövetett bűncselekményekért büntethetők, ezzel ki vannak zárva a Btk. 69. §-ában meghatározott részességi esetek. A kir. tábla tehát nem tévedett, midőn K. L. szerző elitélése mellett a közzététel közvetítésével és terjesztéssel terhelt ifj. F. S. és F. L. bűnösségét nem állapította meg. Ezekhez képest az alaptalan semmiségi panaszt a BP. 437. §_ 4. bek. értelmében elutasítani kellett.