Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

Tartalommutató. I.I ménynek két vagy több egyforma minősités alá eső elkövetési módját tartalmazza s főleg ha társtettességben elkövetett bűncselekmény elkövetése forog kérdésben. — Az a körülmény, hogy a vádlott állítólag otthon volt s igy ő a bűncselekmény részese nem lehetett, a bűnösség kérdéséhez tartozik, amelyre nézve a bizonyítékok mérlegelése korlátlanul az esküdtek hatáskörébe van utalva; de nem képez a 385. §. 1. c) pontja alá eső, a bűnvádi eljárás megindítását vagy a büntethetőséget kizáró okot s igy a fentebbi körülmény még indítvány előterjesztése esetében sem volt volna a főkérdésbe felvehető, vagy arra nézve külön kérdés feltehető ... 283 356. S39. Kisegítő kérdésnek a BP. 356. §-a szerint csak az esetben van helye, ha a vádba helyezett tett tényelemei olyképen változtak, hogy a tett más jogi minősités alá vonandónak mutatkozik, mint a milyenen a vád alapszik. Helyesen tagadtatott meg az izgatás és lázitás miatti vád esetén a hatóság elleni becsületsértésre irányuló kérdés feltétele, mert az izgatás és lázitás tartalmilag különböznek a becsületsértés tényálladékától. Mig ugyanis az előbb megnevezett tettek gyűlölet keltését czélzó cselekedetek, addig a meggyalázás a becsületet kisebbítő cselekedet. A becsületsértési cselekmény, mint személy ellen irányuló, nem is követhető el állami intézmények ellen általában, hanem egyes, meghatározott hatóság, testület, stb. ellen __ ... ... ___ .... ... ... ... ... 61 221. A vádlott és a védő semmiségi panaszt jelentettek be a BP. 384. §._(?., helyesen a 427. §. 4. p. alapján amiatt, hogy az esküdtbíróság a védő által a Btk. 306. §-ra vonatkozóan indítványozott kérdés feltételét megtagadta. Minthogy a vád ölésre irányuló szándékból elkövetett tett volt s a bizonyítási eljárás alatt a tényállás nem változott olykép, hogy a vádlott más és pedig nem ölésre irányult szándékból elkövetett bűncselekményben mutatkozott volna bűnösnek s eszerint a BP. 356. §. esete nem forgott fenn: az esküdtbíróság a Btk. 306. ütköző, tehát oly bűntettre vonatkozó kérdésnek a feltételét, amelyben a cselekmény csak bántalmazásra irányul, a BP. 365. §-a értelmében jogszerűen tagadta meg s igy az állítólagos alaki hiba miatt emelt panasz alaptalan— ... ... ... — ... ... ... ... ... ... ... 318 363- s. 103. Panaszoltatott, hogy az elnök jogi fejtegetése nem felelt meg a BP. 363. §. rendelkezésének. Ez a panasz elutasítandó volt, mert a felek az elnöki fejtegetés jogi részének jegyzőkönyvbe való felvételét nem kívánták s igy az jegyzőkönyvbe nem is vétetvén, annak valódi tartalma meg nem állapitható, ennek hiányában tehát a panasz alapossága el sem bírálható. .— ._. ... ... ... 165 d*