Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

L Tartalommutató. pedig a kulcsnak a Btk. 336. §-a 4. pontjában emiitett «ellopott» voltát éppen a rejtekhelyről való előkeresésben állapította meg 11 119. Megsemmisítés, mert gyilkosság vádja esetén az esküdtekhez intézett kérdésekbe a szándék előre megfontolását feltüntető tények nem vétettek be — — .._ —_ — ... ... ... ... 189 143. A védő által indítványozott, a Btk. 425. §-ára vonatkozó kérdés szövegezése szerint a tettes az állítólag gondatlanságból elkövetett felgyujtást bizonyos czél elérése végett, vagyis kiszámítással, ekként szándékosan hajtotta végre, ez a kérdés tehát a benne rejlő észtani ellenmondás miatt feltehető nem volt ... — ___ ... 223 169. A vád a Btk. 173. §-a szerinti izgatásra irányult. A védő semmiségi panaszt jelentett be, mert a Btk. 262. §-a alá eső nyilvános rágalmazás miatt kisegítő főkérdés nem tétetett fel. Ez a semmiségi panasz alaptalan. A főkérdésnek s az ezzel egy természetű kisegítő főkérdésnek a vádba helyezett tényállásra kell irányulnia (BP. 355., 356- §')• Jelen esetben a Btk. 262. §. körülirt bűncselekmény tényálladéka sem a vádiratban, sem a főtárgyaláson vád tárgyává nem tétetett s ilyenné tehető nem is volt, mert hiányzott a Btk. 271. §-a szerint szükséges felhatalmazás. A hatóság elleni rágalmazás vagy becsületsértés tehát ítélet alá nem is volt bocsátható. Jelen esetben a Btk. 173. §-ban meghatározott tényálíadéka, az alkotmány egy intézménye elleni lázítás szolgált a vád alapjául, ez pedig tartalmilag különbözik a rágalmazó tények állításától illetve a meggyalázástól, melyek a Btk. 258., 261., 262. §-aiban meghatározott bűncselekmények tényelemei. A vád tehát nem a becsület elleni cselekményre, hanem a gyűlöletes indulatok ébresztése ellen irányult. De el volt utasítandó a panasz azért is, mert a főtárgyalási jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a vádba helyezett tett tényelemei nem módosultak olyképen, hogy azok rágalmazás vagy becsületsértés tényálladékát állapithatnák meg ___ __. .__ ___ 248 175. Az előre megfontolás történelmi előzményének vagy különös jelenségeinek a kérdésben leendő felsorolását a törvény nem kívánja, mert az, hogy előre megfontolt szándék mily körülményekből következtethető, az a bizonyítékok mérlegelésén alapszik, erről pedig az esküdtek számolni nem tartoznak .__ .... __. 257 181. Jóllehet az esküdtekhez intézett kérdések némileg hiányosan vannak szerkesztve; minthogy azonban ennek daczára a kérdésekből és az esküdteknek azokra adott feleleteiből a vádlott terhére megállapított bűncselekmények jogi minősége kivehető, s minthogy a kérdések szövegezését az esküdbiróság előtt senki sem kifogásolta, az esküdtek pedig a kérdésekben hiányosan kifejezett mozzanatokra nézve az esküdtbirósági főtárgyalás folyamából kellő tájékozást szerezhettek : ezekre való tekintettel a kir. Curia a jelen esetben hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok fenforgását nem észlelte 265 194. A vagylagos kérdés nincs tiltva azon esetben, ha egy bűncselek-