Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

86 Büntetőjogi Döntvénytár. alapján az Ítélet foganatba vételétől számitandólag két hónapi fogházra és az 1892 : XXVII. tcz. czéljaira fordítandó 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, behajthatlanság esetében a Btkv. 53. §-a alapján 40 napi fogházra átváltoztatandó 400 K pénzbüntetésre Ítéltetik. A budapesti kir. büntetőtörvényszék: Az alsófoku bíróság ítéletét a büntetést kiszabó részében a BP. 554. §-ának 2. bekezdése értelmében megváltoztatja s a G. A. vádlottra kiszabott büntetést 8 napi fogházra és a Btkv. 53. §-a értelmében behajthatlanság esetén 5 napi fogházra átváltoztatandó 100 K pénzbüntetésre leszállítja; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a vonatkozóan felhozott indokok alapján helybenhagyja. Indokok: A törvényszék elfogadta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást s ennek alapján az ítéletet a bűnösség kimondása tekintetében az abban felhozott indokok alapján és még azért is helybenhagyandónak találta, mert az eset körülményeiből azt állapította meg, hogy a vádlott által sértettnek biztositékkép átadott 18,000 K-ról szóló takarékbetétkönyvet vádlott a sértett birtokából vette el. Igaz ugyan, a vádlott és sértett közt létrejött egyezség értelmében sértett a birtokában levő takarékbetétkönyvet a megbízottja P.-nek adta át, aki is a takarékpénztárnál benyujtottar a honnét a takarékbetétkönyv vádlott kezéhez adatott ki a kivett pénzzel együtt. Bár tehát sértettnek közvetlen birtokosi minősége ezen eljárás folytán megszűnt, mégis az egyezségileg megállapított 4000 K tekintetében jogilag sértett tekintendő az egyezség értelmében zálogbirtokosnak: igy tehát vádlott, midőn a takarékpénztár által kezéhez fizetett 5000 K-ból 4000 K-t eltulajdonított, a Btkv. 368. §-ában meghatározott vétségét követte el. Ami a zálogszerződés érvényességét illeti, a törvényszék a vádlott és sértett közt létrejött szerződést érvényesen kötöttnek tekinti; mert az a körülmény, hogy a zálogszerződés alapját képező fogadási ügylet bíróilag nem érvényesíthető, magát az ügyletet semmis ügyletté nem minősiti: a törvény szerint nem tilos ügylet megkötésénél a felek egyező megállapodása, a szerződés iránti akarata egyedül irányadó és éppen ez okból a betétkönyv, mint kétségtelenül tetemes értéket képviselő, alkalmas