Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

LXIV Tartalommutató. tetése tárgyában hozott határozata a törvénynyel egyezvén, annak a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét nem is sérthette ._ ... .._ ... __. ___ ___ _—. —•_ — 136. Elutasittatott az ellenőrző szakértőnek a főtárgyalás során leendő kihallgatását mellőző végzés ellen bejelentett semmiségi panasz, mert a törvény az akarja, hogy az ellenőrző szakértő működ]ék közre a szemle felvételében, a felvétel pedig jelen esetben a vizsgálat során történt; azt rendeli továbbá, hogy az ellenőrző szakértő a birósági szakértőkkel együttesen a szemle felvétele alkalmával mőködik ; de ellenkeznék a törvény szándékával és az ügymenet érdekeivel, ha az ellenőrző szakértő a szemlétől távol tarthatná magát és a főtárgyaláson léphetne fel azzal az igénynyel, hogy a szemle ismételtessék csupán avégből, hogy ő is tehessen észrevételeket; az ilyen ismétlés nélkül tett észrevételezés pedig értékkel ugy sem birhatna__. — ... ___ ... .__ ___ — 232. A védő perbeszédében oly napi eseményekre hivatkozván, melyek a főtárgyalási elnök nézete szerint az eljárás tárgyát képező ügygyei mi összefüggésben sem állottak, az elnök által a védelem korlátaira lett figyelmeztetve. E miatt a védő által a BP. 384. §. 9. pontja alapján bejelentett semmiségi panasz visszautasittatott, mert az idézett §. alapján csak a bíróság határozatai vagy mulasztásai miatt van semmiségj panasznak helye.. ... ... .... ... ... .... ... 384. §. 10. p. J24. A kir. törvényszék Ítéletének rendelkező része szerint a vádlottat a Btk. 332. §-ába magánlaksértés vétségében mondta ki bűnösnek, ítéletének indokolásában pedig azt állapította meg, hogy vádlott cselekménye a Btk. 330. §-ába ütköző s a 331. §. 2. pontja szerint büntetendő magánlaksértés bűntettének tényálladéki ismérveit meríti ki; minthogy azonban a Btk. 92. §-át alkalmazandónak találta, a magánlaksértés bűncselekményét a Btk. 20. §-ához képest vétséggé minősítette. A kir. tábla vádlottat a Btk. 331. § ába ütköző s ugyané §. valamint a 92. és 20. §-ok alkalmazásával minősülő és büntetendő magánlaksértés vétségében mondta ki bűnösnek, fogházbüntetését a Btk. 331. és 92. § ok alapján kiszabottnak nyilvánította, egyszersmind a kir. törvényszék ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint a magánlaksértés vétsége után is szabatott ki mellékbüntetés, mellőzte, egyebekben a törvényszék ítéletét helybenhagyta. — A törvény szerint a büntettet képező cselekmény az által, hogy a Btk. 92. §-ának alkalmazása folytán a 20. §. rendelkezéséhez képest vétséggé minősíttetik, nem veszíti el azokat az alkotó elemeket, melyeknél fogva a törvény által bűntettnek minősíttetett, s nem változik át a törvényben meghatározott hasonlónemü, de mindenkor legalább részben más alkotó elemekből álló vétséggé. A kir. törvényszék ítéletének indokolása tehát