Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. LXV Lap ugyanazon itélet rendelkező részének ellent mond, amit a kir. tábla is tartozott volna hivatalból figyelembe venni, miért is mind­két alsóbiróság ítéletét a BP. 384. §. 10. pontja alapján a Curia hivatalból megsemmisítette 196 181. A semmiségi panasznak a BP. 384. §. 10. pontjára alapitott része azon a ténykörülményen sarkal, hogy a bíróság a főtárgyalás folya­mán hozott határozattal három vádlottra vonatkozóan a BP. 371. §-a alapján a további eljárást felfüggesztette, ellenben negyedik vádlottra vonatkozóan ezt nem tette, hanem büntető itéletet hozott. Ebben látják a panaszt használók az ítélet rendelkező részének érthetetlenségét, mert szerintök a vád alapjául szolgáló tett vala­mennyi vádlottra nézve egy tekintet alá esik, minek folytán sze­rintük a további eljárást a negyedik vádlottra vonatkozóan is fel kellett volna függeszteni. E részben a panaszt alaptalannak kellett tekinteni s mint ilyet a BP. 437. §. 4. bekezdése szerintel kellett utasítani azért, mert a BP. 371. §. 1. és 3. bekezdésében foglalt szabályok tekintetbe vételével az itélet rendelkező része a BP. 374. §. 4. bekezdése folytán teljesen érthető. Ugyanis, minthogy a BP. 371. §-a szerint kizárólag a bíróságra bizta a törvény a fel­hívott §. 1. bekezdésében meghatározott feltétel fenforgása esetén a további eljárás felfüggesztését, a negyedik vádlottra vonatkozóan azonban a bíróság nézete szerint nem forgott fenn a 371. §. 1. be­kezdésében meghatározott feltétel, de a szükséges egyéb feltételek fenforogtak: a bíróságnak vádlottra vonatkozóan a 374. §. 4. bekez­dése folytán büntető ítéletet kellett hozni 284 384. §. 11. p. 33. A vád tárgyát közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatko­zólag elkövetett rágalmazás, tehát a Btk. 270. §-ának 2. pontja és a 22. számú döntvény értelmében csak felhatalmazásra üldözhető vétség képezi ily esetben pedig a vád képviseletére a BP. 2. és 42. §§. szerint kizárólag a kir. ügyészség jogosult. Ebből követ­kezik, hogy jelen ügyben pótmagánvádnak helye nem volt s hogy a felebbezés visszavonása után az elsőbirósági itélet felülvizsgál­ható nem is lett volna (BP. 393. §. ). A másodfokú itélet tehát tör­vényszerű vád nélkül hozatott, ami a BP. 384. §. 11. pontjának semmiségi esete. Ez a semmiségi ok azonban nem volt hivatalból figyelembe vehető, mivel ennek csak bűnösséget vagy büntetést megállapító itélet esetén van helye 46 385. §. 1. p. 173. Vádlott és védője semmiségi panaszt jelentettek be a BP. 385. §. 1. a) pontja alapján azokból az okokból, hogy a vádlott terhére kétségtelenül megállapítható ténykörülmények nem bizonyítékot, Büntetőjogi Döntvénytár. VI. e

Next

/
Thumbnails
Contents