Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

LXII Tartalommutató. tésben akár a bizonyítás eredményéről, akár pedig a bizonyitékok mérlegelése tekintetében vélemény nyilvánittassék, tehát az elnöknek nem szabad meggyőződését nyilvánítani arra nézve, hogy mit lát bizonyítottnak s mit nem, sem útmutatást adni arra nézve, hogy az esküdtek miként mérlegeljék a bizonyítékokat. Az elnök ezen szavakkal: «az tisztába hozva nincs, hogy miként történt a halált okozó sértés, mert erre tanuk nincsenek, de az bizonyos, hogy a halál vádlott sértése által okoztatott, most az esküdtek vannak hivatva meggyőződésük szerint Ítélkezni», — a BP. 363. §. harmadik bekezdésének ellenére a bizonyítás eredményéről nyilvánított véleményt ___ \." —- --- --- --- --- 49 367. §• 100. Az esküdtbíróság ítéletének megsemmisitése azon az alapon, hogy a főkérdésnél a szavazatok számaránya nem a BP. 267. §. 4. bekezdésének megfelelően az igennel és nemmel szavazók számának felemlitésével, hanem a BP. 369. §-a szerint csakis az esküdtek határozatának kihirdetésénél követendő avval a kitétellel, hogy erre a kérdésre hétnél több igenrJel szavaztak, tüntettetett ki, és igy kétség támadhat arra nézve, vájjon ezen kérdésre mind a tizenkét esküdt tényleg szavazott-e ___ ___ --- — — 162 104. A BP. 367. §. 1. bekezdésében előirt szavazási sorrend megsértése egyáltalán nem képez semmiségi okot, mert az nem vonható az esküdtszék megalakításának a körébe— — — --- 168 370. s3 235. A BP. 370. §-a értelmében a helyesbítő eljárást nem az esküdtbíróság elnöke, hanem csak az esküdtbíróság van jogosítva elrendelni, azonban az elnöknek ezen eljárása esetleg csakis alaki semmiségi okot képezhetne, mint ilyen pedig nem tartozik a BP. 384. és 427. §-aiban felsorolt azon semmiségi okok közé, amelyek hivatalból veendők figyelembe.-- ___ — _-- — — .-. 359 XX. FEJEZET. Perorvoslatok. 383- i 237. A törvényszék ítélete ellen ennek kihirdetésekor az ügyész mint vádló áltaí bejelentett felebbezést a főügyész visszavonta. E visszavonás folytán a sértett félnek íelebbezési joga feléledt. Az a körülmény, hogy a sértett felek képviselője a törvényszék ítéletét annak kihirdetésekor tudomásul vette, nem azonos az ítéletben való kifejezettmegnyugvással-. — -__ __. __- -_. . .__ 316