Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Tartalontmutatö. LXI nem tétetett fel aziránt, hogy a rablást minősitő ez az ok fen­forog-e, hanem a rablás és a szándékos emberölés fenforgása iránti kérdések egymástól függetlenül tétetnek fel a 344. §. szerint meghatározott rablás és a 279. §. szerint meghatározott szándé­kos emberölés bűntettei miatt, ha azok a Btk. 96. §-a értelmében anyagi halmazatban forognak fen, a Btk. 99., 101., 279. és 348. §-aiban foglalt szabályok együttesen vett értelme szerint összbün­tetésül 15 évet túlhaladó szabadságvesztés-büntetés nem állapit­ható meg. Ennek a szabálynak megsértése a BP. 385. §. 1. b) pontja alá eső, hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok. Ily esetben súlyosító körülmény, hogy vádlott egy a törvény szerint 10—15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő cselekményen felül, egy öttől tiz évig terjedhetőt is követett el .__ __. ... — '73 156. Az esküdtbirósági eljárásban a bíróság, mint enyhítő körülménye­ket nem állapithat meg oly tényeket, melyeket az esküdtek kifeje­zetten mellőztek .- ... ... ... ... — — — ..- 248 361. S­117. Annak a ténykérdésnek elbírálása, ha vájjon a vád szerint felgyúj­tott tárgy olyan épület vagy helyiség volt-e, amely emberek lakául szolgált, vagy erre volt rendelve, vagy pedig a Btk. 421. §-ában foglalt vagyonrongál ás tárgyát képező ingatlan volt-e ? a bűnösség kérdésében Ítélkező esküdtek hatásköréhez tartozik. Megsértette tehát ?.z esküdtbíróság és pedig nyilván a vádlott ér­dekeinek a sérelmével a törvénynek a BP. 361. §-ában foglalt parancsoló rendelkezését akkor, amidőn a védő által a Btk. 421. §-ra vonatkozóan indítványozott külön kérdés feltételét a ténv­álladék elbírálásával azon okból tagadta meg, mert a főtárgyalás adatai szerint még a halvány jelenségei sem látszanak fenforogni annak, hogy vádlottak cseleménye a Btk. 421. §-ában irt ingó — helyesen ingatlan — vagyonrongálás vétségét megállapítaná; miért is ítéletét a rendelkező rész szerint megsemmisíteni kellett 186 363- S­30. Belföldi jogszabályokat a törvényben meghatározott esetek kivé­telével, milyen pl. az 1895: XVIII. tcz. 63. §-ában felsorolt ese­tek, bizonyítani nem szükséges. Azoknak ismerete az 1869: IV. tcz. 91. §-a értelmében a birói hivatallal járó kötelesség. A jog­szabályokra tehát elegendő hivatkozni. Amennyiben pedig az es­küdteknek erészben való kitanitása szükséges, ugy ez perrend­szerüen a BP. 363. §-ában előirt elnöki útmutatással történik. A jogszabályokat tartalmazó rendeletek és elvi határozatok be­szerzésének mellőzése tehát nem sértette a törvénynek valamely elvét vagy a védelem jogos érdekeit . ... — ... ... — — 42 36. A BP. 363. §. harmadik bekezdése tiltja, hogy az elnöki fejtege-

Next

/
Thumbnails
Contents