Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. LIX vetési jogát az esküdtek tulterheltetésenek elkerülése és az ügymenet biztosításának szem előtt tartása mellett lehető teljes mértékben érvényesíthesse s hogy ekként megnyugvása szerint is teljesen elfogulatlan esküdtek Ítélkezzenek ügyében. A törvénynek az esküdtszék megalakítására vonatkozó parancsoló rendelkezéseit sértette meg tehát az esküdtbíróság elnöke, midőn azon 29 esküdt közül, akik kifogás alá nem estek, önkényüleg 5 esküdtet elbocsátott és az esküdtszéket szabálytalanul csak 24 esküdtből alakította meg, holott azt mind a 29 esküdtből kellett volna eszközölnie. Ez a semmiségi ok a BP. 427. §. utolsó előtti bekezdése értelmében hivatalból veendő figyelembe. --. — --- --- --- '&7 353- §• 19. Habár a BP. 353., 363., 366. §-aiban foglalt rendelkezések sorrendjéből az következik, hogy az esküdtekhez intézendő akár módosított akár újra megállapított kérdések felolvasására és aláírása után a BP. 353. §-ának 4. bekezdésében foglalt kiigazítás vagy megváltoztatás az esküdtek egyikének javaslatára ugyan nem rendelhető el, mégis minthogy a jelzett kérdés utólagos feltevése azért, mert az esküdtekhez ugyanazon cselekményre vonatkozóan a vád szerint súlyosabb eredményt létesített tényt illetőleg a BP. 3 S 5- §-ának 2. bekezdésében elrendelt módon már előzőleg a kérdés feltétetett, s ekként az esküdteknek módjukban állott azt az utóbbi kérdést megelőzően eldönteni, az érintett szabálytalanság a vád érdekére sérelmes nem lévén, az esküdtbíróság érintett rendelkezésével nem sértette meg a törvénynek a vád szempontjából lényeges rendelkezését ___ ... _._ — — — ... 2£ 3 54- §• 131. A Btk. 2S0. s§. alkalmazása több emberen elkövetett szándékos emberölés esetében csak azon esetben foghat helyet, ha legalább két olyan szándékos emberölés esete forog fen, amely a Btk. 279. §-a értelmében 10—15 évig terjedő fegyházzal büntetendő, ellenkező esetben, ha t. i. az egyik cselekmény a Btk. 279. §-a, a másik 281. §-a szerint lenne minősítendő, a bűnhalmazat szabályai nyernek alkalmazást. Vádlottak két ember szándékos megölésével voltak vádolva. Az egyik cselekmény tekintetében a főkérdés az erős felindulásban elkövetett emberölésre, a különkérdés az ex justo dolore ölésre, a másik tekintetében a főkérdés a szándékos emberölésre, a különkérdés az erős felindulásban elkövetett szándékos emberölésre tétetett fel. Habár szabálytalan az esküdtbíróság azon eljárása, mely szerint az esküdteket arra utasította, hogy a különkérdésre csak az esetben feleljenek, ha a főkérdésre nemmel feleltek, holott a különkérdésre, mint amely csakis enyhébb büntetési tételre s nem más bűncselekményre vonatkozik, éppen