Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)
XLIV Tartalommutató. 387. § 211. A vádlottak ellen Ja csődnyitás vagyonhiány miatt megtagadtatván, azok rokonai 2000 K körüli összegei adtak össze és juttattak vádlottak kezeihez azzal a meghatározással, hogy kielégítést nem nyert hitelezőikkel ennek az összegnek aránylagos szétosztása fejében egyezkedjenek ki; azonban a vádlottak egyik hitelezője a neki odakínált részösszeget elfogadni s ennek fejében követelést elengedni hajlandó nem volt, és ennek következtében a vádlottak a rokonaiktól a fentjelölt czélból kapott egész összeget a többi hitelezőiknek követelései arányában kiosztották és azokkal 28—30%-ra kiegyeztek. Ez a tényállás minthogy a kérdéses összeg a vádlottak tulajdonát nem képezte, hanem arra a meghatározott czélra adatott a vádlottak kezeihez, amelyre azt felhasználták: a Btk. egyik §-ába sem ütközik, tehát bűncselekményt nem képez ___ — 325 XXXII. FEJEZET. Okiratfaamisitás. 391- §• 63. A Btk. 417. §-a szerint az a községi előljáró, aki valakinek erkölcsi viseletéről tudva hamis bizonyítványt ad ki, nem közokirat hamisítás bűntettét, hanem községi hamis bizonyítvány kiállításának vétségét követi el, miből következik, hogy annak a személynek ugyanily cselekménye, aki nem községi előljáró, közokirat hamisitás bünte.tének nem minősíthető — „_ ___ ___ — 105 80. Vádlott községi körjegyző hat éven át harminczkét esetben fizetése czimén az irni-olvasni nem tudó biráktól többet vett fel, mint amennyihez igénye volt, s a körjegyzői fizetésről felvett összegekről előzőleg adott nyugtákat az irni és olvasni nem tudó községi biráktól legtöbb esetben visszavette és részben megsemmisítette, részben pedig más oly nyugtákkal cserélte ki, melyekről az irni-olvasni nem tudó községi birák meg nem győződhettek, hogy azok a megfelelő helyes összegekről szólnak-e, s mindezt azért tette, hogy a fizetésén felül felvett pénzek visszafizetése alól meneküljön, és e czélból-az általa készített pénztári naplókba s azok kiegészítő részét képező egyéb iratokba szándékosan hamis bejegyzéseket eszközölt, a megyéhez beterjesztett számadásait pedig a jogtalanul megtartott összegekre vonatkozó részében meghamisította Vádlottnak ezen tényei nem a Btk. 462. §-ába ütköző s a 463. §. szerint büntetendő hivatali sikkasztás bűntetteinek képezik tényelmeit, mert a községi közjövedelmeket az egyes községi birák kezelték, s ekként a vádlott íltal a közjövedelmeket kezelő községi biráktól, hivatali fizetése czimén de őt jogosan megillető járandóságain felül felvett pénzek nem voltak a vádlott kezelésére vagy őrizetére bizva, másrészt cselekményében a Btk.