Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

XXII Tartalommutató. tató nagyobb nyilvánosság hiányában csakis a Btk. 258. §-a szerint minősülő rágalmazás vétségét képezi. ___ ... ... ___ — — 251. A hatóságilag felesketett erdőtisztek és erdőőrök az 1879: XXXI. tcz. (erdőtörvény) 40. §-a szerint szolgálatukban a Btk. 166. §. 3. pontjához képest hatósági közegeknek tekintendők ugyan, azonban még sem közhivatalnokok és a velük szemben nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés nem tartozik az esküdtbíróság elé. — A rágalmazás tényálladékának egyik lényeges alkatelemét képező szándékosság a rágalmazó állításoknak tudatos használatában, illetve közzétételében áll; a szándékosság ezen keretén túlmenő czélzat mibenléte a tényálladék megállapítása szempontjából közömbös — __. — -— —- __. — — 259- S81. A hír terjesztője köteles annak valóságáról meggyőződést szerezni magának s ez fokozott kötelessége annak, aki a terjesztést újság utján eszközli _ ... .__ ... ___ ... ... ... ... 231. A rágalom a valótlan tények elterjesztése által keletkezik s aki ebben a terjesztésben maga közreműködik, anélkül, hogy a tények valódiságáról meggyőződött volna, a rágalmazás vétségét elköveti, tekintet nélkül arra, hogy a hir forrását megjelölni képes-e vagy nem, és nem szünteti meg bűnösségét az a körülmény, hogy a saját megbirálása szerint a hir szerzőjének szavahihetőségében bizva terjesztette a valótlan tényeket. Mit sem változtat ezen a felfogáson az a körülmény, hogy a hir állítólag hatósági forrásból merittetett, mert ez csak abban az esetben szolgálhat büntethetőséget kizáró okul, ha a sajtótörvény 14. §-ában foglalt hatóságok vagy testületek iratai, vagy nyilvános ülései hiv szellemben közöltetnek. A rágalmazásnál a szándék megállapításához elegendő az a tudat, hogy a tények, amelyek valakire vonatkozóan állíttatnak, valódiságuk esetén a bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindítására okul szolgálhatnak, vagy azt a közmegvetésnek tennék ki, s rágalmazás foroghat fenn akkor is, ha az illető nem tudta, hogy az állított tény valótlan ... .__ — — — — --- --- — --260. §. 43. A valódiság bizonyításának meg vagy meg meg nem engedhetése iránti kérdés csak a tulajdonképpeni rágalmazás és becsületsértés vétségének eseteiben merülhet fel, ellenben a hatóság előtti rágalmazás esetében annak nincsen helye mert ez a vétség határos a hamis váddal és lényegileg nem más, mint a gondatlanságból elkövetett hamis vád, és amennyiben a hamis vádra nem terjed ki a Btk. 263. §-a, éppúgy nem alkalmazható a Btk. 260. §-ának esetében sem, de nem alkalmazható még különösen azért sem, mert a valódiság bizonyítása csupán a Btk. 263. §-ában kiemelt